Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

34 Büntetőjogi Döntvénytár. a bíróság, hanem a büntetést nyilvántartó hatóság dönt. (Kúria 1922 okt. 27. B I. 4601/4922. sz.) A kir. Kúria: Kimondja, hogy K. Sándornak újrafelvett bűnügyében a debreczeni kir. ítélőtábla megsértette a Btk. 105., 117., 119. és 123. §-ait, végül a Bp. 384. §. 4. pontját az által, hogy : I. a jogerősen elítélt javára elrendelt, elsőfokulag ítélettel elintézett újrafelvételi pert az elítélt sérelmére érdemi döntés nélkül az erre az esetre jogellenesen alkalmazott Btk. 105. §-ából merített anyagi jog címén megszüntette; 2. az alapperben hozott jogerős marasztaló ítéletet is a Btk. 105. §-ának 2. pontja alapján hatályon kívül helyezte, holott a jogerősen kiszabott büntetések kegyelmi úton való elengedése kérdésében dönteni nem is tartozott a hatáskörébe ; ezt a törvénysértő és az elítélt sérelmére is szóló végzést megsemmisíti és utasítja a kir. táblát, hogy a törvényes fellebbezések következtében hozzá felkerült bűnügyben az újrafelvétel tárgyában hozzon érdemi határozatot. Indokok: A debreczeni kir. törvényszék K. Sándort hatóság elleni erőszak bűntettééi t és vétségéért, nemkülönben izgatás bűntettéért jogerősen elítélte. Az elítélt újrafelvételi kérelme folytán a debreczeni kir. törvényszék a Bp. rendes szabályai szerint az elítélt ügyével újból foglalkozott, az alapítéletet annyiban helyezte hatályon kívül, hogy az elítéltet az izgatás bűntettének vádja alól felmentette, az alapper jogerős ítéletének bűnösségi részét egyebekben hatályában fenntartotta, az elítéltre új, enyhébb büntetést szabott, amelynek végrehajtása előzőleg már félbeszakíttatott A vádlott ezen ítélet ellen fellebbezett a kir. ítélőtáblához. A kir. ítélőtábla jogerős végzésével az alapperbeli jogerős ítéletet, továbbá a fellebbezéssel megtámadott újrafelvételi elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a bűnvádi eljárást az 1921 december 22. napján kiadott magas kegyelmi elhatározás II. pontja, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 66,900 1921. I. M. sz. rendelet 8. §-a alapján megszüntette abból az indokból, hogy az újrafelvételi eljárás az alapeljárás folytatása lévén, az alapperbeli ítélet a kegyelem szempontjából jogerősnek nem tekinthető s a ((vádlottat)) (!) olyannak kell tekinteni, mint, aki ellen bűnvádi eljárás folyik, tehát érdekében a magas kegyelmi elhatározás II. pontja értelmében kell intézkedni. A koronaügyész ezt a végzést két szempontból törvényt sértőnek tartja, azért ellene a jogegység érdekében perorvoslattal él, kéri a törvénysértés megszüntetését és a szabályszerű eljárás folyamatba tételének elrendelését. A kir. Kúria a perorvoslatot alaposnak találta.