Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. nak, ennélfogva a kir. Kúria a kir. ítélőtáblai ítélet minősítési és büntetést kiszabó részének megsemmisítésével a kir. törvényszék megnyugtatóbb erejű ítéletét helyezte vissza jogi hatályába, mi által a védelemnek a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt okból bejelentett semmisségi panasza eredményre vezetett . . . = Gyilkosság megállapítása, mikor a vádlott még a cselekmény végrehajtásához szükséges eszközök beszerzésére, valamint a bűncselekmény hasznosítására, sőt a cselekmény elkövetése után a gyanú elhárítására is kiterjedő oly józan, higgadt és az esetleges következményekkel is számoló, annyira előrelátó tervszerűséggel járt el és az ölési alkalmat oly kiszámított gondossággal szemelte ki, illetőleg használta föl, hogy az ölésnek előre megfontolt volta tekintetében semmi kétség nem forog fenn. B I. 7728/1922. — Előre megfontolás megállapítása szemben az alsóbírósággal : BDtár IX. 51. 37. Halálbüntetés kiszabása hat gyilkosság bűntettéért (Kúria 1923 jan. 16. B I. 6279 1922. sz.) Indokok: A panaszok alaptalanok. A vádlottak ugyanis könnyed módon, a magukon való ideiglenes segítés jelentéktelen okából, egy egész család kipusztítását határozták el. Tervüket hosszabb utazás után rideg kegyetlenséggel hajtották végre, úgy, hogy az őket szívesen látott, nyolc tagból álló családot baltáikkal a sértettek fejére mért ütések által az utolsó kis gyermekig mind leverték. A leütöttek közül hat egyén nyomban meghalt, kettő hosszabb gyógyítás után felépült. A vádlottak céljukat is megvalósították, amennyiben a kiirtásra szánt, egy szálig levert családnak 2600 K készpénzét elvették és azt rövidesen elköltötték. A Blk. e legsúlyosabb bűncselekményének sokszoros anyagi halmazaláért az alsóbíróságok a vádlottakat halálbüntetésre ítél— mert enyhítőkörülményül javukra csak a büntetlen előéletet, a beismerést fogadták el, amelyekkel szemben a jogtalan pénzszerzés aljas indoka, a vadállati kegyetlenség, egy nagy, ártatlan munkáscsalád és különösen a gyermekek kiirtása és a legsúlyosabb bűncselekmények sokszoros halmazata áll szinte mérhetetlenül nyomatékos súlyosító körülmény gyanánt. A kir. Kúria az alsóbíróságok által kiszabolt büntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem enyhítette; mert az alsóbíróságilag helyesen felismert és mérlegelt súlyosító körülményeknek nagy számával, szokatlan és kivételes terhű nyomatékával, túlnyomóságával szemben a vádlottak javára szóló enyhítő körülményeknek alig van erkölcsi jelentőségük. A cigány vádlottak büntetlen előélete köztudomás szerint nem jelent előéleti feddhetlenséget, a beismerés pedig felfedeztetésök után nem önként, ha-