Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. -21 nem írja elő, a St.-nek magyar államjogi természete pedig természetesen kizárja a magyar sajtójog nemzetközisítését. Egyébként mindezeken felül fontos és kiemelendő az, hogy a jelen eljárás tárgya egyedül és kizáróan csak az, mikép a vádlott a valónak elfogadott és e felülvizsgálatnál irányadó tényállás szerint Bécsben szóval olyan valótlan tényeket állított és terjesztett, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet becsületét csorbítsák és hitelét sértsék. Ezzel vádolták és az alsóbíróságok e miatt ítélték el a vádlottat. A tettazonosságnak e keretén kívül áll az a körülmény, hogy a vádlottnak elterjesztett adatait a külföldön élő ellenségeink azután túlzó, ferdítő, hamisan színező sajtóközleménybe foglalva, ártottak államunknak és nemzetünknek. Ez súlyosbítja a vádlott alanyi bűnössége fokát, de a vádbeli bűncselekmény tényálladékához szorosan nem tartozik, tehát a St.-nyel való kapcsolatba hozatala ebből az okból is önkényes és a vádlott bűnösségének elbírálásánál jogi hatása nem lehet . . . = Az 1914 :XLI. tc. alá eső rágalmazásnak a valótlanság nem tényálladéki eleme : BDtár XII. 17. — Rágalmazás esetében a felkínált bizonyítékok alkalmazásának felülvizsgálata : BDtár XI. 81. 35. Az 1921: III. tc. 8. §-a alá eső vétség tényálladékához különleges szándék nem kívántatik, elég ha a vádlott felfogja, hogy az, amit mond, alkalmas a nemzet becsületének kisebbítésére. E vétség befejezettségéhez eredmény nem szükséges. (Kúria 1922 dec. 19. B I. 6662/1922. sz.) Indokok.... Az adott esetben a vádlott által megírt és közzétett írásmű nemcsak tartalmazza, hanem felsőfokra emelve halmozza a durva gyalázkodás kitételeit, amelyeket a vádlott nemzetére, s e nemzet kultúrájának egyes legkitűnőbbjére szól. Ez a közlemény a legsúlyosabb formában valósítja meg az 1921. évi III. tc. 8. §-ában meghatározott nemzetgyalázás vétségét. A vádlott bűnösségének e vétség miatt való megállapítása tehát teljesen törvényes, akármi volt is a vádlott állítólagos célja. Ennél a bűncselekménynél a motívum, a cél nem tényálladéki elem. Valami különleges szándék szintén nem kell e vétség létrejöttéhez. Elég, ha a vádlott felfogja, belátja, hogy amit ír, mond, az alkalmas a nemzet becsületének kisebbítésére, az idegen nemzetek között való jóhírnevének meggyalázására; ezt pedig a gyalázkodást szinte keresve fokozó vádlott nagyon belátta, jól tudta. E vétség befejezettségéhez eredmény sem szükséges, ennélfogva