Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

22 Büntetőjogi Döntvénytár. désével, következésképen a kir. ítélőtábla ítéletének kihirdetése végett kitűzött határnapon mint vádlott is igénybe veheti az ott e végett megjelent védőjének közreműködését: ennélfogva a védő a vádlott részére ítélethirdetés végett kitűzött határnapon szintén gyakorolhatja mindazokat a jogokat, amelyek a védőt az eljárási szabályok szerint általánosságban megilletik; tehát a Bpn. 31. §-ának első bekezdése s illetve a Bp. 383. §-a értelmében semmisségi panasszal is élhet, tekintet nélkül arra, hogy a vádlott élt-e, s ha igen, mily alapon semmisségi panasszal. (Kúria 1922 okt. 27. Értekezleli IX. számú megállapodás.) = Kúria : Ha a kir. tábla előtt tartott fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott által meghatalmazott védő jelen volt, az ítéletet a vádlottnak nem kell kihirdetni. Ha azonban a fellebbviteli főtárgyaláson eljárt védőt nem a vádlott hatalmazta meg, az ítélet a vádlottnak kihirdetendő (BDtár XI. 189.). A Bp. 425. ^'-ában előírtak szerint nem a védőnek, hanem a vádlottnak kell a kir. tábla ítéletét kihirdetni; ha a hirdetésre a vádlotton felül a védő is megidéztelett és megjelent, csakis a vádlott s nem védője is tehet perorvoslati nyilatkozatot, és a védő önállóan — a vádlott akarata ellenére — perorvoslattal nem élhet (BDtár II. 168.). — V. ö. a Kúria 88. száma TÜH-&1 is: BDtár II. 50. — A törvényszék előtti főtárgyaláson kirendelt védő előtt a kir. tábla ítéletét nem kell kihirdetni {BDtár XIII. 11.). Kúria: A Bp. 425. §-a kivételt állapít meg azon általános elv alul, hogy a védő a saját nevében is élhet perorvoslattal, mert a törvény szerint a kir. táblai ítéletnek a törvényszék előtti kihirdetésekor csak a vádlott élhet semmisségi panasszal, amit a joggyakorlat azzal toldott meg, hogy a védő is csatlakozhatik a semmisségi panaszhoz, de nem a saját, hanem a vádlott jogán (BJT LXXIV. 15. 1.). -% 32. Ha a vádlott és a magánvádló a Bp. 435. $-a értelmében nem jelentett be külön megbízottat, őket akkor sem kell a kir. Kúria tárgyalására kitűzött határnapról a védő és a magánvádló képviselője kezéhez kézbesítendő idézéssel értesíteni, ha ez utóbbiak Budapesten laknak. (Kúria 1922 okt. 27. Értekezleti X. számú megállapodás.) = E szerint a védőt külön megbízottul is be kell jelenteni, különben idézést nem kap. 33. Az izgatásra nézve az 1912:LXIII. tc. 19. X-ában meghatározott súlyosabb minősítést akkor is