Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
Büntetőjogi Döntvénytár. 19 lépte előtt követtetett el, amikor a cselekmény a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás volt, a vádbeli cselekményt a Btk. 2. §-a értelmében kihágásnak kell minősíteni. Ily esetben a Kúria — tekintettel a Bp. 22. §-ában foglalt szabályra — a Bp. 385. §. 1. b) és a Bpn. 33. §. első bekezdése alapján az ügy érdemében ítéletet hoz. (Kúria 1922 május 12. Ertekezleti III. számú megállapodás.) = Kúria: Uzsorabíróság előtl az eljárás tárgya csupán az 4920 : XV. tc. alá eső bűntett vagy vétség lehet; áttétel elrendelése, mikor a vád tárgyává telt cselekmény helyes jogi értékelés szerint csupán rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozó kihágás (BDtár XV. 36.). V. ö. az ott jegyzetben közölt határozatot is. — L. Degré Miklós értekezését B.IT LXXIV. 1. I. Firikey Férem értekezését BJT LXXIV. 33. I. 26. Akkor, ha a bíróság a vádlottat oly bűncselekmény miatt ítéli el, amely a törvény szerint bűntett ugyan, de amely bűntettet a bíróság annak folytán, hogy a Btk. 92, §., vagy 66. §., vagy 72. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést szabott ki, a Btk. 20. §-ának megfelelően vétséggé változtatott út, az eljárási jog szempontjából nem bűntett, hanem vétség miatt való elítélés esete forog fenn. Ennek folytán ilyen esetben az uzsorabíróság első fokon hozott ítélete ellen az Ube. 19. $-ának 3. pontja nincs helye semmisségi panasznak. (Kúria 1922 május 12. Ertekezleti IV. sz. megállapodás.) = Időközben tárgytalanná vált, mert a 9570/1922. M. E. sz. rendeletnek az Ube. 19. §-át helyettesítő rendelkezése e címen a semmisségi panasz használatát nem korlátozza a bűntett miatt történt elítélés esetére. 27. Ha a kir. Kúria a bűnösség s illetve a minősítés kérdésében megsemmisíti az alsójbkú ítéletet és ennek folytán az elítélt büntetését is más büntetési tétel alapján szabja ki, a Bp. 385. §. 2. és 3. pontja alapján használt semmisségi panaszok tárgytalanoknak nyilvánítandók azon oknál fogva, mert a kir. 2*