Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

IS Büntetőjogi Döntvénytár. ság, figyelemmel az elítélt egyéniségére, bűnösségének fokára, vagyoni és kereseti viszonyaira, a pénzbüntetést helyettesítő elzárás tartamát belátása szerint határozhatja meg. (Kúria 4922 május 12. Ertekezleü I. számú megállapodás.) = L. a jelen kötetben 10. sorszám alatt közölt határozatot is. 24. A kir. ítélőtábla előtt tartott fellebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt felmentett vádlott bűnösségét a kir. Kúria a vádlott újabb kihallgatásának elrendelése nélkül is megállapíthatja. Ilyen esetben a Bp. 384. §. 6. pontjában meghatározott semmisségi ok nem forog fenn. (Kúria 4922 május 4 2. Ertekezleti II. sz. megállapodás.) = Kúria : A kir. ítélőtábla a vádlottat akkor köteles kihallgatni, ha a kir. törvényszék ítéletét a ténykérdésben megváltoztatandónak tartja ; ahhoz a jogi mívelethez, bogy az ítéletet a vádlott terhére megsemmisítse, a vádlott kihallgatása nem szükséges {BDtár XV. 15). V. ö. BDtái II. 82., IV. V. tíö. 25. Árdrágító visszaélés büntette vagy vétsége miatt folyamatba tett bűnügyben, ha a kir. Kúria jogi értékelése szerint a vád alapjául szolgáló tett nem esik az 1920:XV. te. alá, hanem valamely más — nem az uzsorabíróság hatáskörébe tartozó — bűncselekmény tényálladékát állapítja meg: a kir. Kúria nem ítélhet az ügy érdemében, hanem — tekintettel az Ube. (5950/1920. M. E. sz. rend.) 13. §-ára, — a Bp. 384. §. 4-. pontjában meghatározott semmisségi okból, a Bpn. 34. §-ának első bekezdése értelmében, az uzsorabíróság ítéletét megsemmisíti és elrendeli az iratoknak az illetékes bírósághoz (esetleg közigazgatási hatósághoz) való áttételét. Nem vonatkozik ez a megállapodás arra az esetre, ha a vád tárgyává tett cselekmény az 1920:XV. tc. alá esik ugyan, de annak folytán, hogy ezen törvény életbe-