Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 15 bünteti, mely árdrágításra vezethet. A törvény szövegéből nyilvánvaló, hogy a cselekmény kriminalitása nem a pszihikai cselekvéstől, hanem tisztán az említett célzattól, vagyis fizikai elemtől függ, aminek fennforgása jelen esetben az uzsorabíróság által megállapított s az alábbi konkludens tényekből nyilvánvaló. De a most kifejtett okokon felül az őstermelésre azért sem hivatkozhat E. Lajos vádlott, mert ő a jelen ügyben nem mint őstermelő, hanem mint sertéskereskedő szerepel, aki sertéskereskedésre szóló igazolványt kapott s aki mint ilyen vette meg 1921. február havában azt az 58 db sertést is, amelynek zsírjával a vád tárgyává tett cselekményt elkövette. Minthogy pedig a kereskedő által megvett árúnak a rendeltelése a forgalombahozatal, amit a védő sem vont kétségbe, a vádlott pedig ennek dacára a zsírt 1922. januártól 1922 szeptember haváig a forgalombahozataltól visszatartotta, kétségtelen, hogy a zsírt jogosulatlanul vonta el a közellátástól. Az a körülmény, hogy a vádlott azért tartotta vissza a zsírt, mert meg akarta várni, míg annak ára felemelkedik, nem menti, hanem ellenkezőleg megvalósítja a bűncselekményt, mert ezen eljárása által maga is hozzájárult annak az eredménynek az előidézéséhez, amelyet ő is elérni kívánt, t. i. a zsír árának emelkedéséhez. Másrészt épen ez a tény bizonyítja a speciális szándék fennforgását, vagyis azt, hogy nem jogilag megengedett gazdasági okokból, hanem a zsír árának drágítása végeit a tisztességes kereskedői hasznot meghaladó nyerészkedési célzattal tartotta azt vissza a forgalomtól. Bár a kir Kúria 36 q zsírt is oly mennyiségnek tart, amelynek elvonása alkalmas az árdrágításra, szükségesnek tartja kijelenteni azt, hogy a bűnösség megállapításához nem szükséges az, hogy a cikk árának emelkedését egyedül a vádlott cselekménye idézze elő. Valamely cikk árának drágulása ugyanis a mélyebben rejlő gazdasági okokon felül rendszerint több iparos, vagy kereskedő árdrágító tevékenységének összeredménye, amely eredmény létrehozásáért minden egyes ilyen iparos, vagy kereskedő felelős annak dacára, hogy saját tevékenysége egymagában nem is idézné elő a cikk árának drágítását, Az előrebocsátottak szerint azonban a kir. Kúria álláspontja az, hogy 36 q zsírnak a közellátástól 3A éven át elvonása nemcsak egymagában is alkalmas az árdrágításra, hanem a közellátás érdekét súlyosan veszélyezteti is, mert a jelenlegi szűkös viszonyok között ez a zsírmennyiség 3600 ember egy havi zsírszükségletének felel meg. Ez okból alaptalan a semmisségi panasznak az 1920. évi XXVI. tc. 8. §-a szerinti minősítés alkalmazása miatt a Bp.