Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. pénzbüntetésnek elzárásra átváltoztatásánál köteles volt — eltérőleg a Btk. 53. §-ában foglalt szabálytól — a pénzbüntetésnek bizonyos hányada, mint pénzbüntetési egység után egy-egy napi elzárást megállapítani; az új rendelkezés a Btk. 53. §-ával azonos alapon szabályozta az elzárásra való átváltoztatást, kimondva, hogy a bíróság — a 8. §-ban kiemelt tekintetek figyelembevételével — 20 koronától 600 koronáig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást állapíthat meg. (Kúria 1922 jún. 30. B I. 2552/1922. sz.) = Kúria büntető tanácsainak elvi megállapodása : A kihágásra hivatott pénzbüntetésnek elzárásra átváltoztatásánál az 1921: XXVIII. tc. 6. §-a csupán annyiban korlátozza a bíróságot, hogy 20 koronát felül nem haladó pénzbüntetés helyettesítésére 12 óránál hosszabb ideig tartó elzárás meg nem állapítható és egy napi elzárással 200 koronánál magasabb összegű pénzbüntetést nem lehet helyettesíteni. (1922 május 12.) 11. Oly esetben, mikor a vádlott a kir. ítélőtábla ítéletének meghozatala után meghalt, a kir. Kúria a Bp. k23. §. hatodik bekezdésében foglalt rendelkezés joghasonlatossága alapján mindkét alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. , y (Kúria 1922 márc. 7. B I. 5654/1921. sz.) 12. A zsarolást, amelyet a vádlott, mint az ú. n. tanácsköztársaság földbiztosa azzal a fenyegetéssel követett el, hogy a sértettet engedetlenség esetében forradalmi törvényszék elé állítja, vagy erőszakkal elveszi földbirtokát, illetőleg, hogy főbelöveti a sértettet, a Btk. 353. §-ának 1. pontja szerint kell minősíteni • (Kúria JEH 1921 dec. 22. B I. 5277/1921. sz.) 13. A zsarolást, amelyet a vádlott a román megszállás idején azzal a fenyegetéssel követett el, hogy a sajátjában gazdálkodó családfenntartó sértettet