Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. megkötözve Bukarestbe sóbányamunkára viteti, a Btk. 353. §-ának 1. pontja szerint keit minősíteni. (Kúria 1920 okt. 26. B í. 3148 1920. sz.) 14. A Bp. 385. §. 2. pontja alá eső semmisségi ok, ha árdrágító visszaélés bűntettének vádja esetében az uzsorabíróság nem kötelezte vagyoni elégtételre a vádlottat, jóllehet a terhére megállapított cselekmény súlyosabb megítélés alá esik. (Kúria 1922 jún. 14. B II. 2071 1922. sz.) = A Bp. 385. §. 2. pontjára alapítottan azért is használható semmisségi panasz, hogy az alsóbíróság ítéletének megtámadott rendelkezése nem a kellő előfeltételeken nyugszik és hogy az illető rendelkezés nem megokolt: BDtár VII. 206. és 225.; BDtár VIII. 116. és 166.; BDtár XI. 28.; BDtár XII. 103.; BJT LV. k., 81. 1.; IX k., 257. 1., LXVI. k., 280. I; XXVIII. k., 473. 1. — Sajtóbűncselekmény esetében az ítéletnek azon rendelkezése ellen, amely a nem vagyoni kárra alapított pénzbeli elégtétel iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, nem a Bp. 385. §. 2. pontja, banem a St. 56. §-a alapján lehet panasszal élni: BDtár XII. 69. 15. A megtámadható, de meg nem támadott házasság oly érvényes kötelék, melynek fennállása alatt kötött újabb házasság a Btk. 251. §-a alá esik. (Kúria 1922 május 16. B I. 1827 1922. sz.) A kir Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a közvédő a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján azért jelentelt be semmisségi panaszt, mert a vádlott első házassága nem tekinthető jogilag érvényes házassági köteléknek, ennélfogva a kettős házasság bűntettében való bűnösül kimondása törvényellenes. A panasz alaptalan. A valónak elfogadott és e helyütt irányadó tényállás szerint a vádlott első házasságát 22 éves korában, tehát nagykorúságának elérte előtt és a H. T. 8. §-ában előírt beleegyezés kinyerése nélkül kötötte meg. Eszerint ez a házasság a H. T. 52. §-a értelmében az 56. §-ban megnevezettek részéről meg volt volna támadható. De való tény az is, hogy ezt az első házasságot az arra jogosítottak egyike sem támadta meg, amiből a H. T. 66. §-a értelmében az következik, hogy a vádlottnak ez a házassága érvényes és pedig érvényes a kommunizmus bukása után az ebben az irányban kiadott kormányrendeletek figyelembevétele