Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 7 hanem a főtárgyalásra, a hozandó ítéletre, sőt a perorvoslatra nézve is} amiből az is következik, hogy mindezeknek elvégzése a rendes és nem a kivételes bíróság kötelessége. (Kúria JEH 1922 okt. 27. B I. 4156 1922. sz.) = V. ö. ezzel szemben a BDtár XI. 11. és 42. sorszámok alatt közölt határozatokat: mind a hatáskörre, mind a főtárgyalásra, mind a fellebbvitelre a Gybp. rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. A közbéke és a közrend megóvása címén a terhelt nem indítványozhatja a bíróküldést; ily címen bíróküldési indítványt csak a koronaügyész terjeszthet elő. _, . (Kúria 1921 dec. 13. B I. 5250/1921. sz.) 8. Bíróküldési kérelem csupán már folyamatban levő bűnper keretében bírálható el. A terheltnek az a kérelme, amely arra irányul, hogy a Kúria az ellene folyamatba tett és még folyamatba teendő összes bűnügyek elbírálására együttesen küldjön ki az illetékes bíróság helyett más bíróságot, nem teljesíthető. Tr, . ' (Kúria 1921 dec. 21. B I. 5130/1921. sz.) = Bíróküldési kérelem csak folyamatba tett büntető ügyben terjeszthető elő : BDtár X. 16.; ily kérelem csak már bíróság előtt levő ügyben terjeszthető elő :. BDtár XI. 86. 9. Oly esetben, mikor a vádlottak közül csupán egyik élt kifogással, de a vádtanács a kifogás elutasításával ezt a vádlottat vád alá helyezte, a kifogással nem élő másik vádlottal szemben a vádirat a Bp. 264-. §. ut. bekezdése alapján el nem utasítható. (Budapesti kir. ítélőtábla 1920 dec. 30. B 7059/1920. sz.) 10. Az 1921 : XXVIII. tc. 6. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés megszüntette a Kbtk. 22. §-ának harmadik bekezdésében kifejezett azt az elvet, amely szerint a bíróság a kihágásért kiszabott