Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 3 telt, a későbbi, részben való életbeléptetést rendeleti útra nem bízta, aminthogy a 6580/1921. M. E. számú rendelet ily különös törvényi felhatalmazásra nem is hivatkozik. Ami végül a védelemnek azt a magyar közjogban nem ismert megkülönböztetését illeti, hogy az országgyűlés és a nemzetgyűlés törvényei nem azonos fajsúlyúak, nem bírnak egyforma jelentőséggel, az az államjog egyoldalú helytelen felfogásán alapszik. A törvény mindig az állam akarata, amelyet az arra jogosított tényezők előírt módon fejeznek ki tudomásulvétel és kötelező miheztartás végett. Az 1920:1. te, amely az 1913: XXXV. tcikk 2. §-ának védő rendelkezéseit a magyar államnak ezidőszerinti törvényes fejére: a kormányzóra kiterjesztette: állami akaratkijelentés olyan arra jogosított tényezők részéről, akik az adott viszonyok között az állam felséget bel- és külföldön egyaránt érvényesen és elismerten képviselték. Ezt a törvényt tehát a bíróságnak — a bírói eskü értelmében is — a magyar állam akarata gyanánt kell feltétlenül betartania és alkalmaznia és pedig minden összehasonlító, rangsorszerű bírálat nélkül, mert ez a törvénylisztelet hiányára mutatna és a jogrend megingatására vezetne. 2. Az 1920: HL tc. í. §-a harmadik bekezdésének 2. pontjában meghatározott bűncselekmény csupán valamely tevőleges oly cselekvés által követhető el, amely hatásánál fogva a felülbélyegzés, mint állami feladat teljesítésének megnehezítésére vagy meghiúsítására alkalmas; a vádlottnak az a passzív magatartása azonban, hogy bankjegyeit felülbélyegzésre be nem szolgáltatta, nem meríti ki e vétség tényálladékat. ^ g m 5692/1921 gz ) A kir. Kúria: A kir. tábla ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból megsemmisíti s a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmenti... Indokok: ... Az 1920 : III. törvénycikk 1. §-ával jóváhagyott 1700 1920. M. E. számú rendelet 1. §-ában elrendelt felülbélyegzés ugyanis a békeszerződésben vállalt kötelezettség állami jellegénél és a hozzáfűzött állami érdeknél fogva nyilvánvalóan állami feladatnak tekintendő, mihez képest a felülbélyegzésnek az idézett törvényszakasz harmadik bekezdésének 2. pontjában tiltott megnehezítése vagy meghiúsítása alatt természetszerűen ez állami feladat megnehezítését vagy meghiúsítását kell érteni. 1*