Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
Büntetőjogi Döntvénytár. gel, ha az elkövetés helye az elkövetés idején akárcsak ideiglenesen is külföldnek volt volna tekinthető. Erről természetesen szó nem lehet, mert az elkövetés helyének a magyar államtól való elszakítása ideiglenesen sem történt meg. Az ellenséges megszállás ténye maga pedig az állami terület e jellegét sem államjogilag, sem nemzetközi jogilag nem változtatja meg. A vádlott tehát a vádbeli bűncselekményért felelős azért is, mert beszámítását a Btk. 84. §-a értelmében az sem zárná ki, ha az 4920. évi I. tcikkel a magyar állam kormányzójára kiterjesztett 4913. évi XXXV. tc. 2. §-át nem is ismerté volna. Az egyébként a valónak vett tényállás szerint elismerten kizárt lehetőség, mivel a vádlott a sértést teljes tudatossággal és célzatosan a magyar állam feje ellen való sértési szándékkal követte el. Ami pedig a védelemnek a 6580/1921. M. E. számú rendelet tartalmával, jelentőségével való érvelését illeti, az a rendelet tartalmának teljes félreértésén, a törvény és a rendelet egymáshoz való viszonyának gyökeres félreismerésén alapszik. A 6580/1921. M. E. sz. rendelet ugyanis egy általános, végrehajtási, figyelmeztető intézkedés; amelyben az anyagi büntetőjogra tartozó személyi, területi és időbeli hatály érintve sincs; a törvénnyel szemben érintve nem is lehet. Ez a rendelet a kormánynak egy közigazgatási jellegű, tájékoztató kijelentése abban az irányban, hogy a jogtalan megszállás megszűntével a magyar államnak megelőzően, különféle időben, de mindig az egész magyar állam területén életbelépett törvényeit végre kell hajtani olt is, ahol azok végrehajtása a megszállásban megnyilvánult kényszerhelyzet miatt ideiglenesen szünetelt, de, ahol a törvény jogi hatálya épúgy megvolt, élt, mint az ország azon részeiben, ahol annak a végrehajtással azonnal érvényt lehetett szerezni. A törvény életbelépése, személyi, időbeli és területi hatálya egészen más, mint a törvény végrehajtása, a benne rejlő állami akarat foganatosítása épenúgy, mint, ahogy nem azonos jogi fogalom a bírói ítélet jogerőssége és ezen ítéletnek a végrehajtása sem. A 6580/1921. M. E. számú rendeletnek azt az anyagi jogi jelentőséget tulajdonítani, hogy az az 1920: í. tc. hatályát a megszállás alól felszabadult területre — tehát az adott esetben a vádbeli bűncselekmény elkövetési helyére is — külön időpont jelzésével kiterjesztette, a rendelet világos tartalmával szemben álló, tarthatatlan álláspont, amely a kir. ítélőtábla ítéletének indokaiban bő és alapos cáfolatban részesült. Ehhez, ehelyütt csak azt kell hozzátenni, hogy a törvény maga ily kiterjesztésre felhatalmazást nem adott, nem is adhatott, mert a törvény a benne kifejezett állami akarat szerint az egész magyar államra kiterjedő hatállyal lépett életbe, s a megszállás alatt volt állami területtel nem tett kivé-