Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XIII ményt; kivéve, ha a vádló, az elsőfokú bíróság ítéletének a vádbeli cselekményt minősítő intézkedésében megnyugodott s a másodfokú bíróság ítéletének ennél enyhébben minősítő rendelkezése miatt él a vádlott terhére a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján semmisségi panasszal; mely eselben a kir. Kúria a vádbeli cselekményt az elsőfokú bíróság ítéleténél súlyosabban nem minősítheti „ _ _ J ... 65 28. Ha a kir. Kúria az alsóbír('>ság ítéletétől eltérően olyan súlyosabb büntetési tételt alkalmaz vagy mellőz, melynek alkalmazásához a törvény bizonyos tényálladéki többletet kíván, ez a tényálladéki többlet minősítő körülménynek tekintendő s ehhez képest az alsófokú ítélet a Bp. 385. §-ának nem a 2-ik pontja, hanem az 1. pontjának b) tétele alapján kell megsemmisíteni 20 14. A Bp. 385. §. 2. pontja alá eső semmisségi ok, ha árdrágító visszaélés bűntettének vádja esetében az uzsorabíróság nem kötelezte vagyoni elégtételre a vádlottat, jóllehet a terhére megállapított cselekmény súlyosabb megítélés alá esik „ í) 27. Ha a kir. Kúria a bűnösség s illetve a minősítés kérdésében megsemmisíti az alsófokú ítéletet és ennek folytán az elítélt büntetését is más büntetési tétel alapján szabja ki, a Bp. 385. § 2. és 3. pontja alapján használt semmisségi panaszok tárgytalanoknak nyilvánítandók azon oknál fogva, mert a kir. Kúria az új büntetés kiszabásánál hivatalból is köteles a Btk. 1. §-ának második -bekezdéséhez alkalmazkodni s a bűnösség fokára befolyással bíró súlyosító éa enyhítő körülményeket a Btk. 89. §-a szerint figyelembe venni _ „_„.„„_._ 53 410. §. 5. Ügyvédjelölt közvédőként nem járhat el „_ ._ _s _ 6 412. §. 47. Törvényellenes a kir. ítélőtáblának azon eljárása, hogy a vádlott részére ítéletének kihirdetése alkalmára nem rendelt ki közvédőt. A Bp. 412. §-ának 2. bekezdése értelmében ugyanis különvédő jelenlétének hiányában közvédő közreműködése nélkülözhetetlen. A főtárgyaiásnak lényeges szaka az ítélethirdetés, amelynél a vádlott perjogi védelem nélkül nem lehet. Ezt a védelmet különvédő hiányában a közvédő köteles ellátni, aki a Bpn. 31. §-ának 1. bekezdése értelmében a maga jogán is élhet semmisségi panasszal. Ezt a hiányt hatályosan nem pótolhatta sem a vádlott kitanítása, sem az ítéletnek a védő kezéhez történt kézbesítése— .... ~ „ „ 55 423. §. 11. Oly esetben, mikor a vádlott a kir. ítélőtábla ítéletének meghozatala után meghalt, a kir. Kúria a Bp. 423. §. hatodik bekezdésében foglalt rendelkezés joghasonlatossága alapján mindkét alsófokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette— _ _ „ .._ _ ~_ _ — ... _ 8 31. Ha a kir. ítélőtábla főtárgyalásán sem a vádlott, sem védője nem volt jelen, a Bp. 425. §-ának második bekezdése szerint a kir. törvényszéknél csupán a vádlottnak kell kihirdetni a