Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

xiv Tartalommutató. Lap kir. ítélőtábla ítéletét. Az e célból kitűzött határnapra tehát nem kell a védőt is megidézni s egyáltalában nem kell intézkedni az iránt, hogy a kir. ítélőtábla ítélete külön a védőnek is kihirdettessék. Ebből nyilvánvaló, hogy a kir. törvényszék abból a perrendéllenes intézkedésből, hogy a kir. ítélőtábla ítéletének a védő előtt leendő kihirdetése végett szabályellenesen határnapot tűzött ki s azon az ítéletet a védőnek is kihirdette, a védő nem meríthet jogot arra, hogy a neki külön kihirdetett kir. ítélőtáblai ítélet ellen semmisségi panasszal élhessen. Minthogy azonban a Bp. 53. §-ának első bekezdése szerint a terhelt az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével, következésképen a kir. ítélőtábla ítéletének kihirdetése végett kitűzött határnapon mint vádlott is igénybe veheti az ott evégett megjelent védőjének közreműködését: ennélfogva a védő a vádlott részére ítélethirdetés végett kitűzött határnapon szintén gyakorolhatja mindazokat a jogokat, amelyek a védőt az eljárási szabályok szerint általánosságban megilletik; tehát a Bpn. 31. § ának első bekezdése s illetve a Bp. 383. §-a értelmében semmisségi panasszal is élhet, tekintet nélkül arra, hogy a vádlott ólt-e, s ha igen, mily alapon semmisségi panasszal „__„„_._„___ 22 Bpn. 31. §. 41. A közvódőt a perorvoslati jog önállóan illeti ugyan meg, de csak a védelemnek egyébként is nyitva álló keretben ós nem olyan mértékben, amely a részleges jogerőt is feloldaná _ 32 435. §. 32. Ha a vádlott és a magán vádló a Bp. 435. §-a értelmében nem jelentett be külön megbízottat, őket akkor sem kell a kir. Kúria tárgyalására kitűzött határnapról a védő és a magánvádló képviselője kezéhez kézbesítendő idézéssel értesíteni, ha ez utóbbiak Budapesten laknak __„„„___._„ 22 437. §. 77. II. Azt, vájjon beismerés kicsikarása céljából történt-e a bántalmazás, az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből következtetés útján a Kúria állapítja meg .„ ______ 79 91. Rágalmazás vádja esetében a Kúria dönti el, vájjon az alsóbíróság által bizonyítottnak vett való tények alapján bebizonyítást nyert-e a vádbeli tényállítás valósága— _ _ _ _ 99 114. Az alsóbíróság részérói valónak elfogadott tények alapján a kir. Kúria állapítja meg következtetés útján, vájjon a vádlott a sértettet hivatásának gyakorlása miatt bosszúból bántalmazta-e (1914 : XL. tcikk 2. §. 2. bek.) vagy csupán tettleges becsületsértést követett-e el (1914 : XLI. tc. 2. §.) „ _ _ 142 XXI. FEJEZET. Újrafelvétel. 6. A 4039/1919. M. E. számú rendelet 13. §-a értelmében a gyorsított eljárás alá tartozó ügyekben újrafelvételnek a Bp. szabályai szerint van helye, vagyis a rendes bíróság a rendes