Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. vei gyűlöletes színbe keverje s hogy az adó megfizetése tekintetében másokat szabad belátásukban és elhatározásukban szenvedelmes kifakadással ártólag befolyásoljon, az egész ügyet ellenszenves világításba helyezze, ellene az önzést kihívja s ezzel a vármegyei határozat célját meghiúsítsa. A vádlott cselekedetének fentebb kiemelt része a Btk. 172. §-ának első bekezdésében meghatározott izgatás vétségét, tehát a hatóságnak törvényes hatáskörében kiadott határozatát, jogtalannak minősítette és bolondnak mondta, aki annak eleget tesz, ami az engedetlenségre való egyenes felhívás fogalmát kimeríti. E fogalomnak ugyanis nem kelléke a nyelvtanilag vett formai felszólítás, hanem megvalósítja a fogalmat minden olyan szerkezetű nyilatkozat, amely magával ragadó rögtönösséggel az engedetlenséggel azonnali kiváltására alkalmas. Hogy ez a nyilatkozat ezután valamiféle kifakadás, gúny, ítélet, péida, ellentét, felkiáltás formáját ölti-e magára, vagy más formát vesz-e föl, az jogilag közömbös ... = Az egyenes felhívásra 1. DBtár XV. 18., d9., 25. 111. Az 1921 dec. 22-én megjelent magas kegyelmi elhatározás II. pontja alá csupán oly bűncselekmény esik, amely valamely tömegmozgalom keretében vagy azzal kapcsolatosan követtetett el; megyei közgyűlésen a jelenlevők ellenmondásai és tiltakozásai között elhangzott felszólalás ilyennek nem tekinthető. — //. A közhatósági tárgyalás célja és rendeltetése a komoly, tárgyilagos és lehetőleg nyugodt eszmecsere az eldöntendő kérdésről, egymás meggyőzése céljából. Bűncselekményt (Btk. 173. §.) követ el azonban az, aki a megyei közgyűlésen a hadsereg eszméje, elve, mint alkotmányunknak egyik intézménye ellen lázított. — ///. A Btk. 172. §-ának 2. bekezdése alá eső izgatást követi el az, aki megyei közgyűlésen — mikor a karzaton munkások foglaltak helyet — az «urakat», vagyis a középosztályt tette felelőssé a háború elvesztéséért és az ebből fakadó veszélyekért és szenvedésekért. — IV. Anyagi halmazat megállapítása, mikor a vádlott egyugyanazon beszédben a hadsereg