Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár, 129 ellen lázított és osztály ellen is izgatott. — V. Az 1918 nov. 16. napján hozott ú. n. Néphatározat, amely Magyarországot független és önálló népköztársaságnak nyiluánította és ezzel Magyarország koronás királyát a trónjától, a királyi ház tagjait pedig kiváltságos közjogi helyzetüktől megfosztani akarta, puszta forradalmi tény, amely azonban a királyi ház tagjainak a pragmatica sanctio-n alapuló akkori közjogi állását nem változtatta meg; ehhez képest a királyi ház tagja ellen az 1919 jan. 20. napján elkövetett sértés a Btk. Ikl. §-ának 2. bekezdése alapján büntetendő. Az a körülmény, hogy a királyi háznak megsértett tagja a vádbeli cselekmény elkövetése után az 1921: XLVIÍ. tc. szerint elvesztette családi állásának azt a jellegét, melynél fogva ő a vele szemben elkövetett sértés idején fokozottabb büntetőjogi védelemben részesült, nem érinti azt a büntetőjogi szabályt, melynek értelmében a vele szemben elkövetett sértés abban az időben viselt közjogi állásánál fogva súlyosabb beszámítás alá esett. — VI. Szentesített törvények uralmát forradalmi intézkedések meg nem szüntethetik, azok foganatbavételét csak erőszakkal gátolhatják. Forradalmi erőszak ideig-óráig a közhatóságokat is lenyűgözheti és olyan intézkedés megtételére s olyan magatartásra is kényszerítheti, mely a hatályban lévő szentesített törvényekkel s az ő egyéni meggyőződésükkel is ellenkezik', de annak ellenállni nem volt hátalmuk s erejük. Forradalmi intézkedés csak akkor válik joghatályossá, ha azt az ország alkotmányának megjelelő törvényhozás vagy az ez által arra feljogosított hatóság törvény erejével ruházza jel, illetve azt hatályában fenntartja. Ezzel szemben, jóllehet az ú. n. Néphatározat a forBiintetőjogi Döntvénytár. XVI. 9