Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

42-2 Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1923 okt. 23. B L 3362/1923. sz.) indokok: ... Az elkövetési cselekményeknek itt szóbajövő alakja: az" izgatás annyit jelent, hogy a tettes szavaival a büntetőjogilag védett állami intézményeket lekicsinyíti, leértékeli, fokozatos leszólással megvetésre és gyűlöletre méltóknak tünteti fel, amelyeket fenntartani nem érdemes, mert azok a polgárokra fölösleges terhet jelentenek és akadályai a közszabadság teljessé- * gének is. Aki tehát tudatosan olyan nyilatkozatot tesz, amelynek tartalma saját belátása szerint a hallgatóságra ily gyűlöletes, ellenszenvet keltő hatással járhat, az izgat. Gyűlölet, rossz tréfa, könnyelmű fecsegési vágy, indokolt vagy nem indokolt szánalom vagy más volt-e az ily izgatás indító oka, épen oly közömbös a törvényes tényálladék szempontjából, mint az, hogy volt-e az izgatásnak valaminemű külön célja is vagy nem ; mert az izgatás szándékossága jogilag csak annyit jelent, amint az a kir. ítélőtábla ítéletében tüzetesen és helyesen ki van fejtve, hogy a vádlott belássa, tudja, mikép szavai alkalmasak arra, hogy a védett intézményt, a jelen esetben a magyar fegyveres erőt, annak szolgálati fegyelmét, a jelenlevők lelkében ellenszenvessé tegye, gyűlöletes tehernek tüntesse fel, amely alatt szenvedni nem érdemes és nem szükséges. Az izgatás veszélyeztetési bűncselekmény lévén a jogrendet, a békét zavaró tényleges eredmény a tényálladék teljességéhez nem kell; s az sem szükséges, hogy a nyilatkozatot halló jelenlevők mindegyike az izgathatóság valami különös kellékével bírjon. Végül az sem zárja ki az izgatás lehetőségét, hogy a nyilatkozat egyes részei, nyers adatai valók, igazak; mert az ilyenek egyoldalú rosszhiszemű vagy tudatosan helytelen beállítású, rikító kiemelése az ellenszenv, a megvetés, a gyűlölet felkeltésére minden másnál alkalmasabb ... Tények valósága; I. a jelen kötetben 82. sorszám a. közölt és idézett határozatokat, — Szándék ; I. BDtár XV. 18., 19., 20.. 58. 108. A felette nehéz megpróbáltatásokkal küzdő ' magyar államot és nem ennek hatóságait sértette meg a vádlott, aki igazságtalanul, túlozva, nagyítva és legtágabb körben általánosítva azt állította, hogy ez az állam az elnyomatás országa, ahol a jogrend olyan gyenge, hogy az emberek élete, testi épsége sincs biztonságban; ahol az állam anyagi erejét nagy