Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 121 tot kell érteni, amelynek tartalma az állami és társadalmi rend védelmére rendelt szervezet, intézmény ellen támadólag lép föl, mert az izgatás fogalmának ez a támadó, ez a rontani akaró erő elengedhetlen alkotó része. Ha azonban W. Antal nyilatkozatát a kötelező és törvényes mértékkel mérjük, meg kell állapítanunk, hogy abban célzatos izgató erő nincs; mert az csak egy rideg megállapítás, vélemény, amelyek lényege az, hogy a katonaság igényeinek kielégítése a piac árait felveri. Jogilag tehát ebben a nyilatkozatban a gyűlöletre izgatás támadó ereje nem észlelhető ; azért e vádlott bűnössége — eltekintve minden mástól — ebből az egy okból sem állapítható meg. M. József nyilatkozatában ez az agresszív erő már feltéllenül benn foglaltatik; de mert ennek viszonthatása nem lehetett, e vádlottnak bűnössége sem állapíható meg. A bűnösség megállapításához nem elég a vádlott gyűlölete, hanem okvetlenül kell a másokban való hasonló gyűlöletkeltésnek a lehetősége. Az 4921:111. tc. 6. §. első bekezdésében körülírt törvényes tényálladék ugyanis egy előkészületi cselekményt jelent ki büntetendőnek azért, mert az alkalmas arra, hogy az állami és társadalmi rendet — védő intézményeinek támadásával — komolyan veszélyeztesse. M. Józsefnek kétségkívül ellenséges érzületből fakadt megjegyzésében azonban a kísérő körülmények keretében ilyen veszélyeztető erő nincs; mert ő künn a mezőn hasongondolkozású barátjával cserélt eszmét, aminél senki nem volt jelen, akiben a két ember bizalmas eszmecseréje a magyar fegyveres erő ellen gyűlöletet felkelthetett volna. Az állami és társadalmi rend veszélyeztetésének e tagadhatatlan hiánya tehát kizárja a bűnösség megállapítását, minélfogva a kir. ítélőtábla felmentő ítélete törvényes . . . 107. Az 1921:111. tc. 6. §-ának első bekezdésében meghatározott vétségnek a nyilvánosság nem alkotó eleme, ennélfogva az izgatás cselekménye akár egy ember jelenlétében is megvalósítható. Nem zárja ki az izgatás lehetőségét, hogy a nyilatkozat egyes részei, nyers adatai valók, igazak; mert az ilyenek egyoldalú rosszhiszemű, vagy tudatosan helytelen beállítású, rikító kiemelése az ellenszenv, a megvetés, a gyűlölet felkellésére minden másnál alkalmasabb. Izgat az, aki tudatosan olyan nyilatkozatot tesz, amelynek tartalma saját belátása szerint a hallgatóságra gyűlöletes, ellenszenvet keltő hatással járhat.