Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
Büntetőjogi Döntvénytár. 77 erős ítélet végrehajtásának megkezdése az az időbeli határvonal, amelgen túl elkövetett bűncselekmények — a bűncselekmények többsége ellenére is — a korábban elkövetettekkel anyagi halmazatba nem kerülnek és összbüntetés kiszabásának helye nincs. (Kúria 1922 oki 27. B I. 4206/1922. sz.) Indokok: ... A szolnoki kir. törvényszék 1920 oki. 23-án B. Ferencet elítélte egy évi és nyolc havi börtönre, a büntetés azonnal foganatba vétetett és pedig 1921 ápr. 22-iki lejárattal. Az 1920 dec. 14-én az egri kir. törvényszék ugyancsak B. Ferencet elítélte az 1919 május 4-én — tehát az elsőízben történt jogerejű elítéltetése előtt — elkövetett szándékos emberölés bűntettében való bűnsegédi bűnrészességért egy évi és hat hónapi börtönre. A szolnoki kir. ügyészség a két büntetésnek összbüntetésbe való foglalása végeit kellő időben indítványt nem terjeszthetett elő a szolnoki kir. törvényszékhez, mert az egri kir. törvényszéktől a második bűnügy iratait megszereznie nem sikerült ; így az elítélt első büntetését kitöltötte, mielőtt az összbüntetést kiszabhatták volna, ezért a kir. ügyész 1921 április 23-án a második büntetést vétette folytatólag foganatba. Az elítélt 1921 október 3-án indítványozta, hogy ellene összbüntetés szabassék ki, de a kir. törvényszék az indítványt elutasította azért, mert elítélt egyik büntetését már kitöltötte s így összbüntetés kiszabásának helye nincs . . . Ezt a végzést a koronaügyész törvényt sértőnek tartja különösen azért, mert a két büntetését egyhuzamban töltő elítélt a neki az összbüntetésben biztosítót!, a mérsékelt halmozással járó büntetés leszállítás kedvezményélől elütletett. Ez a panasz alapos. A Btk. szerint ugyanis a bűncselekmények többsége és az anyagi halmazat általánosságban nem egymáslfedő fogalmak; ilyenekké a Btk. 96. és 104. §-ai értelmében csak összbüntetés révén lesznek. A Btk. 96. és 104. §-áuak egybevetett értelme szerint pedig az anyagi halmazat és ezzel kapcsolatban összbüntetés kiszabásának szüksége előáll mindazokra a bűncselekményekre nézve, amelyeket a vádlott elkövetett, mielőtt az azok bármelyikéért jogerősen kiszabott büntetést végrehajtották volna. A jogerős ítélet végrehajtásának megkezdése az az időbeli határvonal, amelyen túl elkövetett bűncselekmények — bűncselekmények többsége ellenére is — a korábban elkövetettekkel anyagi halmazatba nem kerülnek és összbünbüntetés kiszabásának helye nincs. Az adott esetben azonban az összbüntetés kiszabásának ezen feltétele megvan, mert a második ítéletben elbírált bűncselekmények az első jogerős ítélet meg-