Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

78 Min tetőjogi Döntvénytár. hozatalának napja, vagyis 1920 okt. 23-ike előtt követlettek el és a második jogerős ítélet 1920 dec. 14-én, tehát az első jogerősen kiszabott ítéleti büntetés tartania alatt hozatott meg. Az összbüntetés kiszabása a Btk. 104. §. 2. p. szerint való törvényes előfeltételeinek fennállása tehát kétségbe nem vonható. Ám a kir. törvényszék ennek ellenére az összbüntetés kiszabását mégis megtagadta azért, mert az elítélt az összevonandó két szabadságvesztés-büntetés közül az elsőt már kiállolta, amikor az összbüntetés kiszabása iránt az indítvány megtétetett; tehát, felfogása szerint az összbüntetés kiszabásának hiányzik ténybeli és jogi alapja. Ez a jogi felfogás téves. Igaz, hogy a fent körülírt törvényes feltételekhez csatlakozik a halmazat megállapításának és az összbüntetés kiszabásának egy más feltétele is és ez a büntetések folytonos megszakítás nélkül való végrehajtásának a lehetősége. Az előre bocsátott tényállás szerint azonban ez a megszakítás nélküli büntetéstöltés az adott két ítéleti szabadságvesztés közölt valósággal meg is volt s így a kir. törvényszéket e feltétel hiánya sem akadályozhatta — a vádlottra a mérséklés kedvezményével járó — anyagi halmazati összbüntetésnek kiszabásában. Az akadály csak akkor állott volna elő és a kir. törvényszéki határozatban kifejezésre jutó jogi felfogás csak akkor volna helytálló, ha a vádlott az első büntetési kiállotta volna, mielőtt a második ítélet meghozatott volna, akkor valóban nem volt volna a két büntetéstöltése folytonos, megszakítás nélkül való s így elesett volna az anyagi halmazati összbüntetés kiszabásának szüksége, s az elítélt jog szerint fosztatott volna meg az anyagi halmazati összbüntetésből folyó mérséklés kedvezményétől. Minthogy azonban a tényállás szerint ez az eset nem állott elő, a vádlott az első jogerős ítélet való időben elkövetett büntetendő cselekményeért másodízben jogerősen akkor volt elítélve, mikor az első szabadságvesztés-büntetését töltötte, a kir. törvényszék törvénysértést követett el, amikor összes törvényes feltételei fennforgása ellenére az indítványozott anyagi halmazati összbüntetéssel kap-» csolatos büntetés mérséklés jogos előnyétől mégfosztotta . . . 76. Hűtlen kezelést követ el a bizományos, aki a bizományba átvett gépeknek lefoglalásáról a megbízó tulajdonost nem értesítette és a gépeknek a foglalás alól való feloldására egyáltalában semmiféle lépést nem tett, minek folytán a gépek elárvereztettek. Minthogy a mulasztás folytán a vádlott tartó-