Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 63 büntetésül a Btk. 21. §-a szerint végrehajtandó halálbüntetést ír elő, amely csak az ugyanott körülírt esetekben helyettesíthető szabadságvesztés-büntetéssel, mint főbüntetéssel. A törvényes felhatalmazás folytán kiadott e rendeletnek idevágó szakaszaiból tehát világosan és félreérthetetlenül kitűnik, hogy ez a speciális jogforrás idevágó szabályaiban csak a főbüntetésekre terjeszkedett ki és érinteni sem akarta a Btk.-nek a mellékbüntetésekre vonatkozó általános és különös rendelkezéseit. Es ez természetes is, mert nem tételezhető fel, hogy amikor a rögtönbíráskodás alá tartozó vádlottaknak főbüntetését a bűncselekmények súlya és az elkövetés fokozott veszélyességét jelentő körülményei miatt szigorúan súlyosítja, ugyanakkor a mellékbüntetések elengedésével a társadalmilag kevés értékű egyének helyzetén könnyítsen és nekik a közönséges bűntevőkkel szemben kedvezzen . . . 34. /. Aki nyilt szőlőből 600 K-t meg nem haladó értékű szőlőt lop, az — minősítő körülmény hiányában — csupán mezőréndőri kihágásban bűnös. — //. A sértettnek az a kijelentése, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, a magánindítvány visszavonását jelenti. (Kúria 1922 márc. 22. B. I. 63 1922. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a pótmagánvádlónak tekintendő sértett jogi képviselője útján a Bp. 385. §. 1. a) pontjára való hivatkozással azzal a megokolással jelentett be semmisségi panaszt, hogy a sértettnek az a kijelentése, mely szerint a vádlottak megbüntetését nem kívánta, nem jelenti a magánindítvány visszavonását. Ez a panasz alaptalan. A kötelező alsóbírósági ténymegállapítás szerint ugyanis a vádlottak a sértett nyilt szőlőjéből 50—55 klg szőlőt loptak el, melynek értéke a cselekmény elkövetésekor 500—550 K-t tett ki. Minthogy pedig a vádbeli bűncselekmény elkövetése óta hatályba lépett 1921: XXVIII. tc. 1. §-ának 2. bekezdése értelmében az 1894: XII. tc. 93. §. a) pontjában meghatározott érték 60 K-ról 600 K-ra emelkedett és minthogy az utóbb felhívott törvényhely második tételében jelzett eset ezúttal fenn nem forgott : ennélfogva a kir. Kúria is úgy találta, hogy a vádbeli bűn-