Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. e §. világos kijelentése szerint nem volt joga a Btk. 66. §-ának alkalmazásával további, háromévi fegyházig lemenő enyhítést ér­vényesíteni, mert ezt a törvényerejű rendelet egyenesen meg­tiltja. Ezt láthalta volna a bíróság a kir. Kúriának B I. 1222. számú jogegységi határozatából is, amelyben indokoltan ki van mondva, hogy a rögtönítéíő eljárásban a bíróság a főbüntetést nem a Btk. rendelkezései alapján, hanem csakis az 1912: XXXII., illetve XXXIII. tc. 444. §-a és az itt adott törvényes felhatalma­zás alapján kibocsátott Gybp. 38. §-a alapján szabhatja ki. Ezt a határozatot azonban a bíróság figyelembe nem vette, hanem a főbüntetést nyilvánvalóan a törvény megsértésével szabta ki . . . 33. A rögtönítélő bíráskodásra nézve fennálló jog­szabályok kizárólag az alkalmazandó főbüntetésre nézve írnak elő kivételes rendelkezéseket; ez azon­ban nem érinti a Btk.-nek azokat a rendelkezéseitf amelyek a mellékbüntetések alkalmazására irány­adók. (Kúria 1922 febr. 20. B I. 424/1922. sz.) A kir. Kúria: A szegedi kir. törvényszék mint rögtönítélő bíróság ítéletével megsértette a Btk. 54. és 354. §-át azáltal, hogy a rablás bűntette miatt határozott időtartamú fegyházra ítélt A. Istvánra a Btk. 354. §-ában előírt mellékbüntetést nem szabta ki. Indokok :... A Btk., valamint a Bp. módosításáról vagy kiegé­szítéséről szóló törvényi vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendeleti intézkedések általános — néha kifejezett, de mindig magától értetődő — irányadó szabálya ugyanis az, hogy amennyi­ben az illető módosító vagy kiegészítő különös jogforrás másként nem rendelkezik, a Btk., illetve a Bp. megfelelő rendelkezései alkalmazandók. Vagyis a Btk.-nek és a Bp.-nak minden olyan jogszabálya érvényben marad és alkalmazandó, amelyet a különös és mindig szorozan magyarázandó jogforrás hatályon kívül nem helyezett, illetve nem módosított. Alkalmazva e kétségtelen érvényű törvényértelmezési szabályt az adott esetre, meg kell állapítani, hogy az 1912: LXIIL tc. 12. §. 4. pontjának és a Gybp. 38. §-ának csak az a célja, hogy kizá­rólag a főbüntetésre nézve a Btk. általános intézkedéseitői eltérő a rögtönítélő bíráskodás természetének megfelelő, szigorúbb intéz­kedéseket állapítson meg. Ezeknek legsúlvosabbja az, amely fő-

Next

/
Thumbnails
Contents