Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

'Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok: A k—i kir. törvényszék K. Sándor vádlottat bűnösnek mondotta ki a gyilkosság bűntettében való bűnsegédi bűnrészességben és ezért hét évi fegyházra ítélte el. A kir. törvényszék azt a tényállást fogadta el Valónak, hogy K. Sándor, mint k—i vörös katona, a politikai megbízott parancsára más két társával együtt kocsi kiment K. Sándor lakására és őt letartóztatva a Szamuelly vésztörvényszéke elé állította, ahol rövidesen kivégezték. A kir. törvényszék ezen tényállás alapján K. Sándornak — mint bűnsegédnek — a gyilkosság bűntettében való bűnösségét a következőkkel indokolja: ((Minthogy a vádlott ezen cselekményével szándékosan előmozdította és könnyítette azt, hogy Szamuelly vésztörvényszéke K. Sándort halálra ítélje és kivégeztesse; arra való figyelemmel, hogy a vádlottnak jól kellett tudnia azt, hogy az ú. n. vésztörvényszék tagjai előképzettség és a bírói tiszt gyakorlására törvényes jogosultság nélkül felhatalmazás hiányában, nem jogosultak; az általuk hozott halálos ítéletek közönséges gyilkosságot képeznek, a kir. törvényszék a vádlott cselekményét a gyilkosság bűntettében való bűnsegédi bűnrészességnek minősítette, s őt ebben mondotta ki bűnösnek.)) A büntetés kiszabásánál pedig a kir. törvényszék enyhítő körülményül felhozza azt a bizonyítottnak vett tényt, ((hogy a vádlott nem jószántából, hanem az akkori hatalmat bitorló feljebbvalói által alkalmazott megfélemlítés hatása alatt követte el a cselekményt)) . A koronaügyész a vádlott terhére rótt cselekménynek e minősítését törvénysértőnek állítja, s emiatt a jogegység érdekében perorvoslattal él azért, mert a szándék minden vádlott személyes tulajdonsága, minden részesnél egyénileg vizsgálandó, s ha ezt K. Sándor esetében megtettük, azt kell megállapítanunk, hogy nincs megállapítva megfelelő tényállás arra, mikép e vádlott szándékának előre történt megfontoltságát kimondhassuk. Ezt a kir. törvényszék ítélete kifejezetten nem is teszi meg, de ném is. állapít meg oly külön tényt, amelyből az előre történt megfontolásra következtetni lehetne. Ami tényállást eddig a kir. törvényszék e vádlottra nézve megállapít, az magában véve nem elég arra, hogy abból az előre való megfontolásra következtessünk, bár a koronaügyész szerint is közismert tény, hogy a levert ellenforradalom résztvevőjének amilyen volt a kivégzett K. Sándor is — a Szamuelly vésztörvényszéke elé állítása azzal a tudattal kapcsolatos, hogy azt esetleg ki is fogják végezni. Ezek alapján a koronaügyész kéri a törvénysértés megállapítását és K. Sándor cselekményének a szándékos emberölés bűntettéjjen való bűnsegédi bűnrészesség gyanánt való minősítését, » az ennek megfelelő büntetés kiszabását, mert e vádlott ölési szándéka csak eventuálisnak tekinthető, ami az előre való megfontoltságot kizárja. /