Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Donlvénytár. 24 gos államrendőrségi detektív; aki jogtalan vagyoni haszonra irányuló célzattal, tehát a Btk. 475. §-ának tényálladékán túlmenőleg hivatalos eljárás formájában zsarolja meg a sértettet ügy, mintha felettes hatóságának a bűncselekmények kinyomozása és üldözése körében reá nézve hivatásszerűleg és állandóan fennálló rendeletét teljesítené, pedig nem azt teszi, hanem ennek ürügye alatt hivatali hatalma fenyegető sülyával kényszeríti a magát bajban érző sértettet a fizetésre. A hivatali hatalomnak ily ürüggyel és ily célra való sikeres felhasználását a nem detektív vádlott egyetértő tevékenysége tette lehetővé, azért a hivatalos rendelet ürügyének koholásában ezt a nem detektív vádlottat is tettesi tevékenység terheli. A detektív és nem detektív vádlottak ugyanis a vádbeli cselekményt, minta Btk. 70. §-a szerinti tettestársak együtt és közösen valósították meg, amennyiben a hatósági rendelet ürügyének felvetése, kiaknázása s az ezzel létrehozott kényszerítés elkövetési cselekménye közös munkájok eredménye. . . * + = I. L. Vargha fejtegetéseit: Balogh—Illés—Vargha A Bp. magyarázata (II. kiadás), III. k., 1:22. s köv. 11. Kúria: A vádlott jelenléte a fellebbviteli főtárgyaláson csupán akkor kötelező, ha a kir. tábla felmentő ítéletet vizsgál fölül s így találja, hogy a felmentő ítéletet megváltoztatandó volna a vádlott terhére; a vádlottra kiszabolt börtönbüntetést azonban a kir. tábla felemelheti a vádlott meghallgatása nélkül is (BDlár II. 82., IV. 52., V. 6(5.). — II. Közhivatalnoki jelleg színlelésével elkövetett csalás esetében a minősítő körülmény a nem színlelő személyére is kihat (BDlár II. 178., VI. 7í.). 16. Időszaki lapban sajtó útján elkövetett bűncselekmény esetében az ítéletben megállapított pénzbüntetésért, bűnügyi költségért és kártérítésért elsősorban a kiadó felelős a biztosíték erejéig. Utána felel vagyona erejéig a vádlott. Ő utána újból, de most már szintén egész vagyonával felel a kiadó és végül szintén egész vagyonával a nyomdatulajdonos. Csak ha mindezek után se'm volnának az említett összegek behajthatók, akkor következik a pénzbüntetés átváltoztatása a megfelelő szabadságvesztésre. (Kúria 1921 okt. 5. B I. 2643/1921. sz.)