Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

10 Büntetőjogi Döntvénytár. 5. Az árdrágító üzérkedés véghezvitele befejezést nyert azzal, hogy az üzérkedő az árút uzsorás haszonnal eladja; nem kísérletet, hanem befejezett bűncselekményt kell megállapítani oly esetben, mikor a vevő az árút azért nem vehette át, mert azt lefoglalták. I. • ' • . - . 4 (Kűria 1921 aug. 2. Bsz. 2159/1921. sz.> A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja, indokok.... Eszlelte a kir. Kúria, hogy a vádlott elítélésének alapjául szolgáló vádbeli tett az 1920: XV. tc. 1. §-ának k pontjában meghatározott árdrágító visszaélés befejezett vétségének összes törvényszerű alkotó elemeit magában foglalja, mert ez a vétség az árdrágítást célzó üzérkedéssel, vagyis az árúnak a méltányos hasznot meghaladó nyereség mellett történt eladásával már létesült, annak ellenére is, hogy az árú lefoglaltalván, a vevő azt át nem vehette, a kir. törvényszék ítéletében foglalt enyhébb minősítés azonban a vádlott terhére irányuló perorvoslat hiányában nem volt súlyosbítható ... Ií. (Kúria 1921 aug. 21. Bsz. 2311 1921. SÍ.) A kir' Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. ... A kir. ügyésznek a Bp. 385. §-ának 1. b) pontjára alapított panasza oly értelemben alapos, hogy a vádbeli tett nem kísérlet, hanem bevégzett vétség törvényszerű ismérveit foglalja magában. Ugyanis az 1920: XV. te. 4. $-ában meghatározott vétségnek egyik törvényszerű alkotóeleme: a nyerészkedési célzattal való üzérkedés abban az esetben is lennforog, ha a nyerészkedésre irányuló célzattal megvásárolt közszükségleti cikk átvétele nem történt meg... 6. /. Árdrágító üzérkedés befejezett vétsége a vádlottnak az a cselekménye, hogy továbbeladás céljá-