Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

4 Büntetőjogi hontvénytái\ szállítását helyezte büntetőjogi szankció alá. Következéskép az elkövetési cselekmények komplexuma nem merül ki a határon való közvetlen átszállításban, hanem a törvény logikájánál fogva magában foglalja ez a ténylegos kicsempészésen kívül a nyerészkedésre irányuló mindazon szándékos cselekményeket is, melyek az üzlet megkötésére, az árúk beszerzésére, vételére, elhelyezésére, szállítására stb. vonatkoznak a végből, hogy a beszerzett közszükségleti cikkek az ország területéről tilalom ellen kiszállíttassanak. Aki tehát árúcsempészeti szándékkal ily cselekmény követett el, az elkövetési cselekményt hajtott végre, tettestárs. A ténymegállapítás szerint D. Zsigmond előzetes egyetértés, léhát közös szándék alapján a fogatok vételárához szükséges pénzt esetről-esetre vádlott-társának W. Bernátnak rendelkezésére bocsátotta; vele az ügyletek kötéséről elszámolt, s így az árúcsempészet keretébe tartozó üzletek megkötésénél s lebonyolításánál közvetlenül részt vett a vételár rendelkezésre bocsátása által, következéskép ez a vádlott cselekményeért tettestársi minőségben felelős. . . . G. Márton, K. József és W. József vádlottak tehát az 1920: XV. tc. 1. §. 6. pontjába ütköző vétséggel sem mint tettesek, . sem mint bűnsegédek az anyagi törvény szerint nem terhelhetők, hanem a tettük, mivel a tetteseknek, anélkül, hógy velük eziránt a véghezvitt bűntett elkövetése előtt megegyezlek volna, segítséget nyújtottak arra, hogy a büntető eljárás sikerét, meghiúsítsák, megállapítja a Btk. 374. $-ába ütköző bűnpártolás vétségének tényálladékát. Az a körülmény, hogy azok közt, kiknek érdekében a bűnpártolás elkövettetett, a bűnpártoló hozzátartozói is voltak, a Btk. 378. §-ának alkalmazására nem vezethet, mert a bűnpártolási cselekmény extraneus érdekében is követtetett el. Már pedig a Btk. egész rendszere így pl. á Btk. 411., 115. §. 2. bekezdés, de különösen a Btk. 239. §-a, valamint a Bp. 207. §-ának rendelkezése azt bizonyítja,, hogy valahányszor egységes a cselekmény és az állami érdek összeütközik a sértett jogaival, vagy a magánosok érdekeivel, mindig az állami s társadalmi érdeknek kell érvényesülni. Következéskép a Btk. 378. §-a csak akkor alkalmazható, ha a bűnpártoló kizárólag hozzátartozó érdekében követte el cselekményét, vagy ha a többek érdekében elkövetett bűnpártolási cselekmények anyagi halmazatban vannak egymással és a hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás anyagjogilag külön választható; ha azonban a pártoltak közt extraneus is van s egységes a bűnpártolás, a Btk. 378. §. nem alkalmazható.