Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

/. Az uzsorabíróság ítélete ellen használt semmisségi panasz bejelentésekor világosan meg kell jelölni, hogy miben áll a kifogásolt ténymegállapítás iratellenessége és hogy az uzsorabíróságnak melyik ténybeli következtetése helytelen. Iratellenes az a ténymegállapítás, amelynek alapjául szolgáló adat a perben nem merült föl. Ténybeli következtetés: a tényből tényre vont következtetés. A valóknak elfogadott tények jogi értékelése közben elkövetett jogsérelem a Bp. 385. §-a alá iartozó anyagi semmisségi ok. — //. Az Ube. értelmében is csak a semmisségi ok megjelölése történhetik a bejelentést követően, a panasz indokolásában is, az ítéletnek azt az intézkedését azonban, mely ellen a panasz irányul, a panasz bejelentésekor kell megjelölni. — III. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának utolsó bekezdésében említett összebeszélés és egyesülés csak akkor minősül önálló bűncselekménnyé, ha az összebeszélés és egyesülés nem jutott el még a kísérletig sem. — IV. Az árúcsempészetnek nemcsak a külföldre való kivitel az elkövetési cselekménye, hanem mindaz a tevékenység is, amely a határon való közvetlen átszállítást, vagyis a kicsempészést szükségszerüleg megelőzi, így az árú beszerzése, vétele, elhelyezése, szállítása; aki tehát csempészeti szándékkal ily cselekményt hajtott végre, Büntetőjogi D >ntv<;nytá •. XV. 1