Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

XIV Tartalommutató. értékmérői: a társadalom mindenkori adott kultúrája s közgazdasági élete. A közszükségleti cikk lényeges ismérve abban áll, hogy oly élvezettel jár, mely életfenntartási szükséglet kielégítésének pszichikai folyománya, míg a fényűzési cikk az átlagos életfenntartáshoz nem szükséges, tehát kizárólag élvezetet, magasabbrendű jóléti s kulturális igényeket elégít ki. A fényűzési cikk fogalma nem függ sem az árusító üzlethelyiségtől, sem attól, hogy az illető cikk forgalmát fényűzési adó terheli-e? „ _ - _ — ~ „ ~ -1 — ~_ ^ __ 51 27. Az ezüst — mint amely pénzalakban az államhitel növelésének eszköze, feldolgozatlanul pedig ipari célokból tömegfogyasztás tárgya — közszükségleti cikk. Csempészet kísérlete __ _" 54 29. Az 1920: XV. tc. 1. § ának 2. pontjában meghatározott vétség szempontjából az ár kiírása eladás nélkül is már kimeríti az ár követelésének fogalmát „_ .... .._ __ _ __ __ „.. 56 30. A tájékoztató ár az illetékes árvizsgáló hatóság részéről az érdekeltek tájékoztatása céljából megállapított olyan ár, amely az átlagos körülmények, tehát az átlagos üzemi ós egyéb költségek mellett a méltányos hasznot meg nem haladó nyereséget is magában foglalja; ebből folyólag oly esetben, amidőn igazolva van, hogy az átlagos esettől eltérő különleges körülmények, pl. nagyobb üzemi költségek merültek fel, a tájékoztató árnál magasabb ár is büntetlenül követelhető, amennyiben ez az ár még mindig nem foglal magában oly nyereséget, amely a méltányos hasznot meghaladja __ .... „„ _ ._ „. 57 44. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. tcikk 1. §-ának 3. pontja alkalmazható arra az orvosra, aki a hivatásából folyó munka teljesítéséért a másik fél szorult helyzetének kihasznásával olyan ellenszolgáltatást követel, köt ki, vagy fogad el, amely — tekintettel az összes körülményekre — a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladja. (A. kir. Kúria jogegységi tanácsának 11. sz. büntető döntvénye.) 81 45. A kir. Kúria a jogegységi tanácsnak 11. számú büntető döntvényét hatályon kívül helyezi és kimondja, hogy : az árdrágító visszaélésekről szóló 1920: XV. tc. 1. §-ának 3. pontja orvosra hivatásából folyó munkateljesítésének körében nem alkalmazható. (A kir. Kúria vegyes teljes-ülésének 93. sz. büntető- és 85. sz. polgári döntvénye.)™ ....________„____ „. 93 -62. II. Az 1920 : XV. tc.-ben meghatározott bűncselekmények bármelyikének alanya mindenki lehet tekintet nélkül arra, hogy közszükségleti cikkek eladásával iparszerűleg foglalkozik-e vagy sem, vagy hogy volt-e iparigazolványa vagy hatósági engedélye. — III. Az 1920: XV. tc. 1. §. 4. pontjában meghatároz rozott bűncselekmény veszélyeztető cselekmény, így annak nem tényálladéki eleme az, hogy az árdrágítás tényleg be is következzék, elégséges, ha annak a lehetősége és valószínűsége fennforog. — IV. Árdrágító üzérkedést és árúhalmozást követ el, aki sertósnagyvágótól és sertéshízlaló-telepről nagyban zsírt vásárol és a zsírt beraktározással a forgalomtól elvonja azzal a célzattal, hogy a zsírt az árak emelkedésének bekövetkezése után zsírnak kicsinyben való kimérésével foglalkozó henteseknek adja el, ilykép magát gazdaságilag igazolatlanul a nagykereskedő ós a kiskereskedő közé ékelte be a közönség kiuzsorázására __ .„ _______ .... __ __ .._ __ __ __ 121 •62. V. Az a körülmény, hogy az uzsorabíróság a bűncselekmény