Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. xm hogy az üzérkedő az árút uzsorás haszonnal eladja ; nem kísérT letet, hanem befejezett bűncselekményt kell megállapítani oly esetben, mikor a vevő az árút azért nem vehette át, mert azt lefoglalták „ .... _ _ „_ „ . _ 10 6.1. Árdrágító üzérkedés befejezett vétsége a vádlottnak az a cselekménye, hogy továbbeladás céljából nagymennyiségű dohányárút vásárolt és az árút magasabb áron többeknek megvételre kínálta. — II. Az a körülmény, hogy a pénzügyi hatóság a dohányárúval elkövetett üzérkedés miatt jövedéki kihágás címén már megbüntette a vádlottat, nem szünteti meg az árdrágító visszaélés miatt fönnálló büntetőjogi felelősséget— „ 11 7. -Láncolatos kereskedés megállapítása, mikor a vádlott — anélkül, hogy élelmiszerekkel való kereskedés folytatásához szükséges igazolványa lett volna — továbbeladás céljából nagymennyiségű sót vásárolt és azt — anélkül, hogy birtokba vette volna — nyereséggel tovább eladta „ __ „„ _ .._ 12 8. Arúcsempészet kísérlete és nem csupán árúcsempészetre irányuló előkészület állapíttatott meg, mikor a vádlottak megállapodtak abban, hogy a fennálló tilalom ellenére állatokat külföldre fognak kihajtani, beszerezték az állatok bevásárlására szóló hatósági engedélyt és az állatokat kihajtás végett meg is vásárolták _ „ „ .... ..„ _ .... 12 9. Arúcsempészet kísérlete állapíttatott meg, mikor a vádlott a határállomásra szóló vasúti jegyet megváltotta és a kiviteli tilalom alá helyezett arany és ezüst birtokában a vonatra felszállt, azonban tetten éretvén, a kiutazásban megakadályoztatott A. 4 „_ „_ .._„„„ ._. _ ._. __ __ .._ 13 10. Vagyoni elégtétel kiszabásának csupán az 1920: XV. tcikk 3. §-ában, illetőleg az 1920 : XXVI. tc. 8. §-ában meghatározott bűntett miatt van helye ; árdrágító visszaélés miatt vagyoni elégtételt nem lehet kiszabni ..___._„_ _ __ _ „_ _ 15 17. Munkabéruzsora nemcsak abban az esetben forog fenn, ha a munkaadó vagy munkavállaló a munkateljesítésre vonatkozó szerződés megkötésénél használja ki a másik fél szorult helyzetét, hanem akkor is, sőt főleg akkor, ha a szorult helyzet kihasználása az ellenszolgáltatás követelésénél történik. Munka béruzsora megállapítása, mikor a sértett abban a tekintetben nem volt szorult helyzetben, hogy csak a vádlottnál végeztethette volna el a szóbanforgó munkát, amennyiben a vádlotton kívül még mások is foglalkoztak hivatásszerűen ugyanolynemű munkával ______ .... __ .... ______ .... .... ' 2í 20. A vádlottnak az a cselekménye, hogy uzsoraáron tűzifát árúsított a vele egy házban lakóknak, jóllehet erre sem hivatása, sem engedélye nem volt: az 1920: XV. tcikk 1. §-ának 1. és 4. pontjaiba ütköző annyi vétség tényálladékát állapítja meg. ahány egyénnel a vádlott ily üzérkedő ügyletet kötött __ ... 29 20. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 4. pontja alá eső vétségnek megállapításához nem szükséges az árusításnak állandó foglalkozásként üzése, ami a cselekményt az 1920: XXVI. tc. 8. §-a értelmében már bűntetté minősíti, hanem elegendő akár egyszeri ilyen üzérkedő célú ügyletkötés is _. __ .... _ .... „_ 29 26. Sem a közszükségleti, sem a fényűzési cikknek oly lényeges és főképen oly állandó ismérvei nincsenek, amelyek minden társadalom gazdasági életére minden korban és időben alkalmazhatók volnának. A közszükségleti és a fényűzési cikknek