Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. IX ségi panasza folytán reformálhatónak találta az uzsorabíróságnak ítéletet nemcsak annyiban, amennyiben az tévesen mellőzte az 1920: XV. tc. 1. §. 4. pontja szerint való minősítést, hanem annyiban is, amennyiben cselekménytöbbség helyett cselekmónyegységet állapított meg.... _._ .„_ _»'_*- 29 20. A felülvizsgálat csak az ítéletnek perorvoslattal megtámadott intézkedésére szorítkozik. Tehát amely intézkedése az ítéletnek in pejns perorvoslattal meg van támadva, az nem jogerős, azt köteles a Kúria felülvizsgálni. A felülvizsgálat szabadsága és a kir. Kúria minősítési joga nem függ azonban az alsófokban eljárt vádló felfogásától; a Bp. 325. §. és 439. §-aira tekintettel ugyanis a Kúria ép oly független a cselekmény jogi értékelésénél, mint a törvényszék. A kir. ügyészség indítványa és perorvoslata csupán annyiban korlátozza a Kúriát, hogy az ítéletnek csakis perorvoslattal megtámadott intézkedését (387. §.) vagy részét (395. §.) vizsgálhatja felül: ezen a területen azonban teljesen szabad mozgása van, a vádló jogi felfogása nem köti meg s a törvényt saját meggyőződése szerint értelmezi és így a jogi értékelés in pejus nincs korlátoknak alávetve „ „ 29 12. Ha a vádló az uzsorabíróság ítélete ellen a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt élt semmisségi panasszal, perorvoslata az egész büntetési komplexumra nézve megakasztja a jogerősséget; ehhez képest a Kúria, ha a semmisségi panaszt alaptalannak tartja ugyan, de a büntetést — a Bn. 33. §-ának 2. bekezdésében adott jogánál fogva — a Btk. 92. §-ának keretei között súlyosbítja, az uzsorabíróság ítéletének azt a részét is felülvizsgálja, amely a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, noha külön a felfüggesztő rendelkezés miatt a vádló kifejezetten nem is élt semmisségi panasszal _ _ — „ — ~~ .... 16 423. §. 15. A Bp. 423. i. 5. bekezdése alapján a kir. tábla akkor köteles a vádlottat kihallgatni, ha a kir. törvényszék ítéletét ténykérdésben a vádlott terhére megváltoztatandónak tartja. Ily irányú megsemmisítéshez vagy jogi mívelethez azonban a vádlott kihallgatása nem szükséges .... ... .... ... .... 20 430. §. 52. A védő a kir. ítélőtábla ítéletének a kir. törvényszéken történt kihirdetésekor a vádlottéval megegyező semmisségi panaszt jelentett be ; jóllehet a közvédő a kir. ítélőtábla ítéletében megnyugodott: a Kúria a védő semmisségi panaszát.elfogadta .„ .... ~ _ ... — _ — — — -~ — 108 Bpn. 33. §. 25. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből következtetés útján a Kúria állapítja meg, vájjon a nyilatkozat izgatási szándékkal tétetett-e ? 45