Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 105 kíttatta át, ami már felelősséggel járó felületesség, amellyel a vádlott munkásai veszélyeztetésének tudata is velejárt. Az így át­alakított gépet a vádlott maga kezelte, noha ehhez szaktudása nincs. Ez oly gondatlanság, amellyel a vádlott súlyosan veszé­lyeztette a műhelyben dolgozók életét, testi épségét. Végül a vád­lott látta, hogy a gép rosszul működik, az egyébként könnyen robbanó benzin ki-ki alszik, s ő mégis erőltette a munkát, s a gép szakszerű rendbehozatala helyett maga gyufával gyújtogatta a benzint, amely azonban felrobbant és a vádlott két munkásnő­jén oly égési sebeket okozott, amelyek a sértettek halálát okoz­ták. Ez oly sorozatos könnyelműség volt a vádlottól, amelynek fokát csak az arra vonatkozó tudatának és belátásának tiszta­sága haladhatta meg, hogy Ő mindezekkel alkalmazottjait az ismert következményekkel járó robbanás nagy veszélyének teszi ki. Ezek szerint a vádlott a fokozatosan súlyosodé gondatlan­ság megállapítására alkalmas tevőleges cselekmények és mulasz­tások egész sorát követte el, amelyek előtt ott lebegett a vádlott elméjében a könnyen bekövetkező életveszély képzete. Ennek ellenére a vádlott a szándékos tevékenységet végig kifejtette; vagyis számolt a következmények közelfekvő lehetőségével, indo­kolt tehát, hogy az előre láthatott eredményért, bár azt nem akarta, sőt elkerülni remélte — büntetőjogilag feleljen. . . . * * = í. Büntetőjogi gondatlanság fogalom-meghatározása: BDtár II. 113.; III. 88.; IV. 193.: VII. 190. — II. Anyagi halmazat : BDtár I. 5., 38. ; IV. 27., 28. ; V. 40. : VI. 47., 220.; XII. 25. 50. Bár a még be nem következeti támadás is alapja lehet jogos védelem megállapításának, azonban a fenyegető támadásnak is közvetlennek, tehát való­ban létezőnek és olyannak kell lennie, hogy azzal szemben a másképen el nem kerülhető, rögtönös sze­mélyes védekezés szüksége fennforogjon. Ittas ember­nek alvó állapota az ily valóságos erőhatalmi táma­dás megállapítását kizárja. (Kúria 1922 ápr. 20. B í. 739/4922. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok.... A panasz alaptalan. És pedig azért, mert az

Next

/
Thumbnails
Contents