Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

m Büntetőjogi Döntvénytár. 49. /. A büntetendő gondatlanság fogalma a felelősségre vonható embernek oly szándékos cselekményét, vagy mulasztását /eltételezi, amelynek esetleges jogsértő eredményét az élet közönséges tapasztalatai szerint a cselekvőnek vagy mulasztónak ismernie kellett, vagy ismernie lehetett; ám a cselekvő az eredménynek ezzel a lehetőségével — bár azt nem akarta — nem is törődött. A felelősségnek jogi alapja tehát annak az általános és természetes emberi kötelezettségnek elmulasztása, amelynél fogva mindenki köteles előre számolni azokkal a következményekkel is, amelyek cselekményéből vagy mulasztásából másokra származhatnak. — //. Gondatlanságból okozott emberölés esetében annyi vétséget kell megállapítani, ahány ember a gondatlanság által életét vesztette. (Kúria 1922 márc. 28. B I. 562 J 922. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: ... A büntetendő sondatlansác fosalma a felelősségre vonható embernek oly szándékos cselekményét vagy mulasztását feltételezni, amelynek esetleges jogsértő eredményét az élet közönséges tapasztalatai szerint a cselekvőnek vagy mulasztónak ismernie kellett, vagy ismernie lehetett: — ám a cselekvő az eredménynek ezzel a lehetőségével — bár azt nem akarta — nem is törődött. A felelősségnek jogi alapja tehát annak az általános és természetes emberi kötelezettségnek elmulasztása, amelynél fogva mindenki köteles előre számolni azokkal a következményekkel is. amelyek cselekményéből vagy mulasztásából másokra származhatnak. Ezen elvi keretben bírálva a vádlott magatartását, az alsóbíróságok nem értelmezték a Blk. 290. §-át tévesen, amikor a vádlottnak a gondatlanságból okozott két emberölés vétségében való bűnösségét megállapították. Mert tény az, hogy a vádlott vasalóműhelyében a benzintartály elromolván, azt a vádlott nem hozzáértő szakemberrel, hanem bizonyára költségkímélésből, fegyverműves rokonával ala-