Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 103 lott vagyonára, behajthatatlanság esetében azonban a pénzbüntetés még mindig nem változtatható át szabadságvesztésre, mert ez esetben előbb a kiadó, majd pedig a nyomdatulajdonos még egész vagyonuk erejéig felelnek mind a pénzbüntetésért mind a bűnügyi költségért és csak ha ezektől sem lenne a megfelelő fedezet beszerezhető, kell a pénzbüntetést a vádlottal szemben szabadságvesztésre átváltoztatni. (Kúria 19^2 ápr. 22. B I. 1133 1921. sz.) * * = Ugyanígy Kúria B L 1849/1922. — V. ö. a jelen kötetben ifi. sorszám alatt közölt határozatot. 48. Felhatalmazásra hivatalból üldözendő — sajtó útján elkövetett ' — rágalmazás esetében az Ítélet közzétételét csupán a sértett félnek kívánságára kell ugyan elrendelni, de ha a kir. törvényszék a közzététel elrendelését mellőzte, emiatt perorvoslat használatára kizárólag a kir. ügyész jogosult. (Kúria 1922 jan. 24. B I. 5769 1921. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja . . . Indokok: ... A védelem azt is panaszolja, hogy az ítélet közzétételének elrendelésével a kir. ítélőtábla a Bp. 385. §. 2. pontjában foglalt semmisségi okot valósította meg. E panasz magva a védelem előterjesztése szerint abban van, hogy á sértett fél nem fellebbezett amiatt, hogy a kir. törvényszék a közzététel elrendelését mellőzte, s az ellen csak a kir. ügyész élt perorvoslattal. E panasz alaptalanságának oka az, hogy felhatalmazásra hivatalból üldözendő — sajtó útján elkövetett — rágalmazás sajtóvétségéről lévén szó, a vád képviseletére s így a perorvoslat használatára is kizárólag a kir. ügyész volt. jogosítva. Perjogilag helyes perorvoslatát viszont a kir. ítélőtábla jogosan vizsgálta felül, sőt kötelessége volt felülvizsgálni és a St. 43. §-ának rendelkezése szerint anyagi jogilag helyes ítéleti rendelkezést meglenni ...