Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

102 Büntetőjogi Döntvénytár. nevelő irányítására hivatott hírlapírók voltak. A vádlottat, mint nemes célú, foglalkozására sokat adó újságírót, ez a jelenet és ösinert előzménye mélyen felháborította. E lelkiállapotban megírta cikkét s közzététette. A cikkben megszégyenítő és lealacsonyító kitételek vannak, amelyek a ténymegállapítás szerint kétségtelenül a főmagánvádlóra is vonatkoznak. E tényállás alapján a kir. ítélőtábla a törvény rendelkezése szerint ítélt úgy akkor, amikor a vádlottnak a becsületsértés sajtóvétségében való bűnösségét megállapította, mint akkor, amidőn a bűnösnek mondott vádlottat a büntetés alól felmentette. A vádlott ugyanis bármily közérdekű helyes és kívánatos bírálat keretében sem volt feljogosítva a főmagánvádló közéleti értékét lekisebbíteni, egyéni jelentőségét leszállítani, amit pedig cikke lealacsonyító és megszégyenítő — egyébként a jogos bírálat erejét, hatását épenséggel nem emelő kitételeivel valósággal meglelt, tehát ezért büntetőjogi felelősséggel tartozik, mert cselekménye a becsületsértés sajtóvétségének, minden törvényes tényálladéki elemét megvalósította. A bűnösség megállapítása ennélfogva helyes. De mert a valónak veti tényállás szerint a vádlottat a vádbeli cikk hevenyében való megírására a lomagánvádlónak és ellenfelének nyilvános botrányt okozó magatartása és ennek nem kevésbbé botrányos és teljes súlyával a főmagánvádló terhére eső előzménye indította, a kir. ítélőtábla a törvény akaratát valósította meg, amikor a fölötte érthető felháborodásában a becsületsértésben bűnössé vált vádlottat a büntetés alól felmentette. . . . * * = Felmentés az 1914 : XLI. te. 18. i-a alapján a büntetés alul: BDtár IX. 99. és 154., X. 125., XI. 1. és 278. — V. ö. ezzel szemben a BHT 375 szám a közölt EH-oX. 47. Időszaki lapban sajtó útján elkövetett bűncselekmény esetében az ítéletnek rendelkeznie kell arra nézve, hogy a megállapított pénzbüntetésért és bűnügyi költségért ki és milyen sorrendben felelős. Enélkül az ítélet érthetetlen és végre nem hajtható. A felelősség elsősorban — a lap biztosítéka erejéig — a lap kiadóját terheli. Csak ha ezek az összegek a biztosítékból fedezhetők nem volnának, kerül sor a vád-