Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

98 Büntetőjogi Döntvénytár. eredeti javaslat többi rendelkezését. Mutatja ezt a 6. §., inelv eredetileg akkénl rendelkezett, hogy a vevő az 14. §-ok vala­melyikébe ütköző bűncselekmény esetében az «ár» leszállítását követelheti, de amelyet a törvényhozás az 1. $-ba iktatott 3. pont­nak megfelelően kiegészített azzal, hogy «az 1. §. 3. pontja ese­tében a sértett saját szolgáltatása értékének megtelelő ellenszol­gáltatási követelhet, illetőleg az adott ellenszolgáltatás" többleté­nek visszatérítését vagy megtérítését követelheti)). Hasonlóképen kiegészíttetett volna a 9. §. is, ha a törvény az emberi tevékeny­ség minden ágát a munkabéruzsora fogalma alá kívánta voln;i vonni. Sőt erre a kiegészítésre alkalom nyílt volna utólagosan is. amidőn a törvényhozás megalkotta az 4920: XXVI. törvénycikket, amelynek 7. és 8. £-a az 4920:XV törvénycikk több rendel­kezését amugyis módosította. Az előadottakhoz képest az 4920: XV. tc. 4. S-ának 8. pont­ját egybevetve a törvény egész szerkezetével és különösen 9. §-ával, valamint az 5950 1950. M. E. szánni törvényes rendelet idézeti szabályaival, az eredmény az a megállapítás, hogy a törvény 4. ^-ának 3. pontja a testi és a szellemi munkateljesítésekre egy­aránt kiterjed ugyan, de nem vonatkozik az emberi tevékeny­ség minden ágára, hanem csupán olyan akár testi, akár szellemi munkateljesítésekre, amelyek közvetlenül az őstermelés, az ipar és a kereskedelem körébe tartoznak. Az orvos hivatásszerű műkö­dése azonban, minthogy nem vonhat sem az őstermelés, sem az ipar, sem a kereskedelem körébe, nem esik az 4920 : XV. icikk 4. §-ának 3. pontja alá. Fordulhat elő visszaélés az orvosi működés terén, valamim más, nem az őstermelés, az ipar vagy a kereskedelem körében teljesített szellemi vagy testi munkánál is és kétségtelen, hogy az említett visszaélések önző és kíméletlen megnyilvánulásuk miatt gyakran nem kevésbé erkölcstelenek, mint azok, amelyek gazda­sági téren dúlnak. A bíró azonban nem büntetheti az erkölcsi világrend megsértésének minden esetét, hanem csak azokat torol­hatja meiz. amelyeket a tételes jog kifejezetten büntetéssel sujt, mert a büntetőjog világában mindenekfölött uralkodó elv. hogy ((nullum erimen sine lege)). Ezt hangoztatják rendelkezéseik élén a magyar büntetőtörvenykönyvek (az 1878 : V. törvénycikk és az 1879T\L. tc.) is. Minthogy tehát az 4878 :V. le. 4. ,^-a értelmé­ben bűntett vagy vétség csak az a cselekmény, ((amelyet a tör­vény annak nyilvánít)),, minthogy továbbá az 1920: XV. tcikknek egészére kiterjedő és nem elszigetelten csupán az 4. §. 3. pont­jára szorítkozó, fentebb részletesen ismertetett, a jogegységi taná­csétól eltérő mérlegelés eredménye szerint az orvos hivatásából folyó munkateljesítések nem vonhatók az 1920: XV. tc. büntető

Next

/
Thumbnails
Contents