Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntétőjogi Döntvény iái Kúria, hogy az iratokkal egyező ténymegállapítás szerint H. Sámuel galíciai születésű, wieni lakós, 1920 október hó közepe táján, üzleti ügyben Budapestre érkezve, itt S. Károly útján 2450 gramm beolvasztott aranyat összevásároltatott, majd pedig ezt az aranymennyiséget 1920 októbér 27-én, a N. kávéház toilette-szobájában, a 270,000 K-t kitevő vételár kifizetése után S. Károlytól átvette, ekkor azonban J. Lajos pénzügyőr egy rendőrrel — S. Károly besúgása következtében — a vádlottat, mint csempészt a rendőrségre kisérte, ahol is az arany a vádlottól elvétetett, majd a vámhivatalban letétbe helyeztetett. Abból a tényből, hogy vádlott külföldi, hogy nagy értéket fordított aranyvásárlásra, hogy S. Károly vallomása szerint utóbbival mindig nagy titokban tárgyalt és azt hangoztatta, hogy ha az üzletből bármilyen baj keletkeznék, egymást nem fogják ismerni, végül a nagyértékű arany szokatlan helyen történt átvétele és kifizetésének körülményeiből, vádlott védekezésével szemben azt a következtetést kell okszerűen levonni, hogy vádlott szándéka az aranynak Ausztriába, tehát külföldre való kicsempészésére irányult, holott az arany azok közé a közszükségleti cikkek és értékek közé tartozik, melyeknek forgalmát az 5510/1920. és 8790/4920. M. E. számú rendeletek korlátozzák és külföldre való kivitelét tiltják. Vádlott ennek a szándéknak véghezvitelét az arany beszerzése és birtokba vételével tényleg meg is kezdette, de akaratán kívül fekvő okokból be nem végezhette. Minthogy ilyképen az 1920: XV. le. 1. §. 6. pontjába ütköző vétség kísérletének minden ismérve fennforog és így \ádlott cselekménye bűncselekmény, a kir. Kúria az elsőbíróság ítéletét, a Bp. 385. §. 1. a) pontja alá eső okból, a Bpn. 33. §-a értelmében megsemmisítette és vádlott bűnösségének megállapításával a törvénynek megfelelő ítéletet hozott. A büntetés kiszabásánál vádlott büntetlen előélete enyhítő, míg a kicsempészni szándékolt cikk nagy értéke és nemzetgazdasági s pénzügyi fontossága súlyosító körülményként vétetett figyelembe. Az ítélet egyéb rendelkezéseit az ott felhívott törvényhelyek indokolják. = A közszükségleti cikk fogalmára nézve l. a jelen kötetben 9. és 40. sorszámok alatt közölt határozatokat. — Közszükségleti cikk : a bab, a dió, a zab, a bükköny (Kúria B II. 803/1921), a tűzifa (Kúria B II. 304 1921), a szén (Kúria B II. 4038/1920), a gyufa (Kúria B II. 256 1921), a viaszkos vászon asztalterítő (Kúria B II. 905/1921), a villanykörte (Kúria B II. G19/1921J, vendéglői főzelék és tészta (Kúria B II. 551/1921), a sertés (Kúria ,B II. 607/1921), a dió (Kúria B II. 145/1921), a zsák (Kúria B II. 221 1921), a