Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntpéhyi'ár. 49 ségű aranykészlétre. Ehhez járul az a tény, hogy a békeszerződés több rendelkezése, így pl. a 165., 174. cikk II. függelék 19. §-a, 186. §. slb. szerint Magyarország bizonyos fizetésekel aranyban köteles teljesíteni. Tehát az országnak a területén levő arányrá ép úgy szüksége van, mint az egyes fizikai személyeknek az elsőrendű életfenntartási cikkekre. Miután tehát a fentiek szerint a közszükséglet fogalmán nemcsak az egyes fizikai alanyoknak, hanem azok jogilag szervezett eiiészéhek, az államnak szükségletét is kell érteni; miután kétségtelen, hogy a történelem most folyó korszakában az államnak nélkülözhetetlen szüksége van aranyra, nyilvánvaló, hogy az arany közszükségleti cikk. A törvényalkotás és törvényalkalmazás logikája szempontjából még kiemeli a kir. Kúria azt, hogy a békeszerződés 189. cikke szerint szükségessé vált bankjegyek felülbélyegzését szabályozó 1920:111. tc. 4. §-ának második* bekezdése börtönbüntetéssel bünteti azt, aki felül nem bélyegzett bankjegyet külföldre csempész. Amivel szoros pénzügyi és gazdasági kapcsolatban áll a trianoni békeszerződésnek 364. cikke folytán most már módosult határidők szerint értelmezendő 180. cikke, mely szerint a magyar kormány aranykiviteli tilalmat köteles megállapítani. Ámbár a békeszerződés 174. cikkéhez csatolt II. függelék szerint kétségtelen, hogy ez a rendelkezés közvetlenül a győző államnak érdekét s kártérítési követelését szolgálja, közvetve az ország érdekét is előmozdítja, mert elejét veszi annak, hogy az abszolút értéket képviselő arany az országból kicsempésztessék, s így az állam teljesítőképessége csökkentessék. Már most, ha figyelembe vesszük, hogy a bankjegyek kicsempészéséről szigorú speciális törvény alkottatott, az aranyállomány védelméről pedig speciális törvényünk nincs, s csakis az 1920: XV. tc. alapján védhető az állami szükséglet érdeke ebben a viszonylatban, nyilvánvaló, hogy az uzsorabíróság ítélete — amint a kir. Kúria tüzetesen kimutatta — nemcsak perjogellenes, hanem tévesen alkalmazza az anyagi törvényt és igen távol is esik a törvényalkalmazás emelkedettebb színvonalától. A kifejtettek után a kir. Kúria még azt is figyelembe vette az állami szükségleteken kívül, hogy egy fejlettebb kultúrájú társadalom életében a nemes fém és így különösen az arany, úgy a tudományos műveletekuél és vizsgálódásoknál (fizika, kémia], mint az ipar, iparművészel üzése és a gyógyászat (fogorvosi szükséglet) terén, jelentős szerepet játszik és így arra az élet rendes körülményei között a társadalom különböző rétegeiben is nagy szükség van. Ezen jogi szempontok előrebocsátása után kiemeli a kir. Büntetőjogi Döntvénytár. XIV. í