Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Hüntclöjogi Döntvénytár továbbá bizonyítva látja azt a ténykörülményt, hogy a vádlott közhivatalnoki minőség színlelésével követte el a cselekményt, mert a lakásbizottság megbízottjaként szerepelt.*) 6. Az egri kir. törvényszék B. 93/1920-3. számú jogerős ítéletével a vádlottakat, mint bűnsegédeket, azért ítélte el a Btk. 350. $-ában meghatározott és a 353. §. 2. p. szerint minősülő zsarolás büntette helyeit a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán annak vétségeért, mert egy a forradalmi törvényszék vádbiztosa által elrendelt, más által foganatosított, pénz és egyéb ingók elvételével befejezett házkutatásnál, mint kirendelt fegyveres őrök, jelen voltak, ezzel a közhivatalnoki minőséget színlelték, a hatósági közegek halalmi jogkörét bitorolták, s egész magatartásukkal a bűncselekmény elkövetését előmozdították. Az elvi döntést ezek szerint az ismerteteti ítéletekben a Btk. 353. §-ának 2. pontjára vonatkozó minősítés lekintetében támadt ellentétes jogi felfogás teszi szükségessé. A felvetett elvi kérdés megoldásának kiindulási pontja, hogy lehetőleg pontosan tudjuk azt, hogy a Btk. 461. §-ának rendelkezései értelmében ki tekinthető közhivatalnoknak, mert ha ez tisztán áll előttünk, megállapíthatjuk azt a következményt is, hogy mikor van meg a közhivatalnoki minőség színlelése, s mikor tekinthető ez kizártnak. A kir. Kúria jogegységi tanácsa B. I. 3409/1920. számú határozatában a közhivatalnoki minőség létrejöttére vonatkozóan azt mondja: «A kényszerítő erővel (imperiummal) rendelkező vagy a csak gondozó jellegű közhivatalnoki minőség — származzék az akár kinevezésből, akár választásból, akár különös megbízatásból — a magyar alkotmányjog értelmében joghatályosan csak akkor jön létre, ha az a lörvény által megjelölt közjogi forrásból eredt, vagyis ha azt a törvény által arra rendelt tényező előírt módon ruházza a törvényesen képesítettre, aki a kinevezést, választási, megbízást elvállalja avégből, hogy a magyar állam akaratát a törvény által megszabott hatáskörében és eszközökkel végrehajtsa.)) A második kérdés az, hogy ki színleli a közhivatalnoki minőséget ? Színlelheti jogellenes kiterjesztés formájában a tényleges közhivatalnok is, ha hatáskörét kifejezetten túllépve, törvényellenesen él hivatali hatalmával a zsarolás fogalmi körében és célja végett; színlelheti a tényleges közhivatalnok az őt megillető hatáskörben is, ha a Btk. 475. $-ában körülírt tényálladékot az ebből hiányzó jogtalan vagyoni haszon célzata végett valósítja meg. Végül színlelheti teljes mértékben a nem közhivatalnok bárki, aki úgy viselkedik, olyan eszközökkel él, olyan látszatokat teremt vagy aknáz