Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Hüntetőjogi Döntvénytár. A büntetés kimérésénél vádlottak büntetlen előéletére és arra, mint nyomatékos enyhítő körülményekre figyelemmel, hogy anyagi hasznot nem közvetlen maguknak, hanem az általuk képviselt szövetkezetnek szerezlek, a Btk. 92. §-a alkalmazandónak találtatott. 11. ((Közszemlére kiállítás* megállapítása, mikor a vádlott az izgató iratot falán kovácsműhely falára függesztette ki, ahol azt órákon át nemcsak a hely nyilvánossága, hanem a műhely látogatottsága miatt is sokan olvashatták; az a körülmény, hogy az iratot valójában kevés, vagy csak egy ember olvashatta, a közbékének megtörtént veszélyeztetése mellett közömbös. (Kúria 1920 nov. 16. B I. 3471/1920'. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a különvédő semmisségi panaszt jelenlett be a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján azért, mert a közszemlére kitett irat tartalma az osztálygyülölet felkeltésére nem alkalmas és a nyilvánosság kelléke is hiányzik, tehát a vádlott ellenében az izgatás jogilag meg nem állapítható. A panasz alaptalan. A vádlott az alsóbíróságok állal megállapított tartalmú iratot ugyanis a kovácsműhely falára függesztette ki, ahol azt órákon át nemcsak a hely nyilvánossága, hanem a műhely látogatottsága miatt is sokan olvashatták, tehát az iratnak közszemlére való kiállítása, mint a vádbeli cselekmény egyik jogi kelléke, vitát nem tűrő módon és formában megvalósíttatott. É mellett jogi jelentőség nélkül való az az érvelés, hogy az iratot valójában kevés, vagy csak egy ember olvashatta, mert a közszemlére való kitétel által a nyilvánosságnak a törvény által megkívánt nagy foka eléretett, s a közbékének és a közrendnek azzal járó veszélyeztetése megtörtént ... 12. /. Az élet közönséges tapasztalatai szerint vasvillával a koponyára intézett ütések, amelyek közül már az elsőtől összerogyott a sértett, az agy szét-