Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 14. kötet (Budapest, 1922)

Büntetőjogi Döntvénytár. roncsolódását eredményezik és halált okoznak; az ilyen tudatban intézett ütéseket ölési szándékkal, a beállott halálos eredmény akarásánál mérte a vádlott a sértett fejére. — //. A Btk. 281. §. harmadik bekezdésében emiitett erős felindulás megállapítása, mikor a vádlott atyjának tékozlása és iszákossága miatt történt elkeseredésében és közvetlenül annak hatása alatt követte el tettét, hogy atyja őt szóváltás közben szőlőkaróval megütötte. (Kúria 1920 nov. 2. B IV. 3406/1920. sz.) A kir. Kúria: A közvédő semmisségi panaszát elutasítja, ellenben a közvádló semmisségi panaszát alaposnak találja, ehhez képest az alsófokú bíróságok ítéleteinek a főbüntetés kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján megsemmisíti, s a vádlottat az alsófokú bíróságok ítéleteiben megállapított cselekménye miatt — a Btk. 92. §-ának mellőzésével — a Btk. 281. §-ának 3. bekezdése alapján a foganatbavételtől számítandó hét évi fegyházbüntetésre ítéli . . . Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a közvádló a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt, a közvédő a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján jelentelt be semmisségi panaszt. A közvédő a Bp. 385. §-nak 1. b) pontja alapján — a fellebbviteli főtárgyaláson elfoglalt álláspontjához képest — nyilván azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott cselekménye nem a Btk. 306. §-a szerint lett minősítve. Ez a panasz azonban alaptalan, mert az alsófokú bíróságok a megállapított ama tényekből, hogy a vádlott a vasvillával intézett első ütéstől összerogyott atyjának fejére még további öt ütést mért, amíg atyjában az életnek csak némi nyomát észlelhette: törvénysértés nélkül vonták le azt a következtetést, miként a vádlott szándéka atyja megölésére irányult, mert a vádlott az élet közönséges tapasztalataiból tudta, hogy ilyen ütésektől szétroncsolódik az agy és az agyroncsolás halált eredményez, tehát az ilyen tudatban intézett ütéseket ölési szándékkal, a beállott halálos eredmény akarásával intézte a vádlott atyja fejére. A közvádló panasza alapos. Ugyanis a 21 éves vádlott javára a büntetlen előélet koránál fogva nem érvényesülhet különösebb nyomatékkal, beismerésének nincs értéke, az nem is teljes, nem is töredelmes, mert