Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)
1)1» liünletőjogi Döntvénytár. tényeket állított, mely tényállítások a valóságuk esetén őt közmegvetésnek tennék ki. A vádlott tette tehát kétségtelenül kimeríti a rágalmazás sajlóvétségének minden jogi ismérvét. Minthogy pedig az alsóbíróságok helyes megállapítása szerint, az állított tényekre vonatkozóan a valóság bizonyítása nem sikerült s ígv a büntethetőséget kizáró ok sem forog fenn, az alsóbíróságok ennélfogva a vádlott bűnösségét törvénysértés nélkül állapították meg. Az alaptalan semmisségi panaszokat mindezeknél fogva a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében el kellelt utasítani. * * - Elkésett indítvány a valóság bizonyítására : BDtár X. 30. — A közérdek védelme csupán jogcím a valóság bizonyítására : BDtár VI. 173. 28. Az 1916. IX. tc. 1. §-ának 3. bekezdésében meghatározott árdrágító közvetítésnek nem téngálladékí eleme sem a nyerészkedésre vagy árdrágításia irányuló célzat, sem az árdrágításnak tényleges bekövetkezése. A közvetítés alatt pedig nem csupán a kereskedelmi törvényben szabályozott alkuszi ügyletet, hanem ennek keretén túlmenően minden oly tevékenységet kell érteni, amely ügyletek létrejöttét előmozdítja. (Kúria 1919 január 21. B I. 5415 1918. sz.) A Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja... indokok:... A vádlott és védője részéről az árdrágító visszaélés vétséget illetően a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelenlett semmisségi panasz alaptalan. Az 1916 : LX. tc 1. §-a 3. bekezdésének tényálladéka ugyanis teljesen független lévén az ezen 1. bekezdésében foglalt tényálladéktól, az előbbi bekezdés lényeges ismérvei közé a háborúban való elkövetés mellett csakis a közszükségleti cikkbeli minőség, az árúsok vagy kereskedők részére való közvetítés és az a további kellék tartozik, hogy a közvetítő ne legyen sem kereskedő, sem bejegyzett cégű ügynök. Nem tényeleme tehát a 3. bekezdésnek, ami egyébiránt az 1. bekezdéssel is közös ismérv:
