Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Huntelöjogi DöntvénytőlK állása megfélemlítő hatással lett volna; viszont a vasvilla elvétele, sőt elvitele a lopást bevégzetté tette. Ezt a cselekményt tehát az egyébként elfogadott alkotó ele­mekre való tekintettel a Btk. 336. §-ának 3. és 6. pontjai s a Bpn. 49. ^-ának 3. pontja szerint kellett volna minősíteni. Ez azonban nem helyesbíthető, mert a Blk. 343. §-ában meghatáro­zott bűntett kísérletének a Blk. 66. és 348. §-ában meghatáro­zott büntetési tétele enyhébb, mint a Bpn. 49. §, 2. bekezdésé­ben bevégzett bűntettre meghatározott büntetés. A 3. és a 23. eset egybevetéséből K. I.-néra vonatkozóan az a ténymegállapítás tűnik ki, hogy ez a vádlott B—s község szélén várakozott a községbe lopni ment lolvajszövetségi társaira, k. K.-ra s állítólag K. J.-ra és K. J.-re, akik a lopott tárgyakat hozzá vitték őrzés végett, melyek egy részét K. I.-né ajándékul kapta. Az alsófokú bíróságok K. f.-nénak ezt a cselekményét a Btk. 370.. 371. és 372. §-a szerint orgazdaság bűntettének mi­nősítették, holott a tolvajszövetségből is nyilvánvaló előzetes egyetértésre való tekintettel ezt a cselekményt a Btk. 336. §. 3. és 6. pontja, a Bpn. 48. $-a és 49. §. 3. pontja és a Btk. 69. §. 2. pontja szerint kellett volna minősíteni. Az alsófokú bíróságoknak mindezek a tévedései azonban a a vádlottak javára szolgáltak, perorvoslattal megtámadva nincse­nek s így azokat a Kúria a Bp. 385. ,^-ának utolsó bekezdésé­hez képest nem orvosolhatja. A Kúria nem fogadja el az alsófokú bíróságoknak azt az álláspontját sem, mely szerint «a Btk. 336. 6. pontja alá vo­nandó minősítés már természeténél fogva a lopás véghezvitelé­nél való jelenlét vagy bárminő tevékenység a közreműködő bűn­segédet is lettessé minősíti)). Ugyanis a Btk. 336. §-ának 6. pontja szerint: tekintet nél­kül a lopott dolog értékére büntettet képez a lopás, ha elköve­tésénél rabló vagy tolvajszövelségnek két vagy több tagja mű­ködött közre. A törvénynek e rendelkezése szerint tehát a tolvajszövetség két vagy több tagja közreműködésének csak az a jelentősége van, hogy bűntetté minősíti a 200 K-t meg nem haladó értékű dolog ellopását éppen úgy, mint pl. a házközösség, közös ház­tartás, vagy a szolgálati viszony; de a törvényből nem merít­hető alap arra az állításra, hogy a tolvajszövetség esetében ha­tályát veszti a Btk. 69. §-ának 2. pontja és 70. £-a, tehát, hogy tolvajszövetség esetén nemcsak azok a tettesek, akik a lopást együtt vagy közösen kövelik el, hanem azok is, akik a lopást nem követik el. csak szándékosan előmozdítják, vagy könnvítik elkövetését.

Next

/
Thumbnails
Contents