Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. 45 20. /. Az alsóbíróság vészéről valónak elfogadott tények alapján a Kúria dönti el, vájjon a bűncselekmény elkövetésében való az a közreműködés, amely a vádlott terhére megállapíttatott, tettesség vagy pedig csupán bűnsegédi részesség, úgyszintén a Kúria dönti el azt is, vájjon a uádlott terhére megállapított cselekmény a szándékolt bűnteltnek vagy vétségnek bevégzését foglalja-e magában, vagy csupán a véghezvitelnek megkezdését ? — //. A Btk. 3W. §-ának 2. pontjában meghatározott összefoglalt bűntelt forog fenn akkor is, ha a szándékos emberölés kísérlete vagy a súlyos testi sértés a Btk. 3íö. sv-a alá esö rablásnak tekintendő lopással követtetett el. III. Tolvajszövetség tagjainak közreműködésével elkövetett lopás (Btk. 336. §. 6. pontja) esetében is irányadók a tettesség és részesség általános szabályai; tettes csak az, aki elkövetési cselekedetet visz véghez, a tolvajszövetségnek oly tagja azonban, aki a lopás elkövetését előmozdítja, csupán bűnsegéd. (Kúria 1919 jan. 28. B IV. 5895/1918. sz.) A Kúria: K. L-né és K. K. semmisségi panaszát elutasítja. Indokok: Az ítélőtábla ítélete ellen K. K. vádlott azért jelentett be semmisségi panaszt, mert «ő az elkövetett bűncselekményekben nem mint tettes, hanem csak mint részes vett részt s így a kiszabott büntetést súlyosnak tartja)); K. [.-né pedig a bűnösség megállapítása miatt. K. L-né vádlott ezzel a bejelenléssel nem jelölte meg a semmisségi okot a Bp. 390. §-a által megkívánt módon s mivel a terhére rótt bűncselekménvek elkövetését tagadta, védekezéséből sem tűnik ki, hogy mely ok miatt nem alkotják meg az alsófokú bíróságok által valókul elfogadott tettei bűncselekménvek tényálladékát: amennyiben pedig panasza a ténymegállapítás és.