Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

HüntetŐjogi Döntvénytár. vagy ölésnél a fegyver beszerzése. Szerves kapcsolatban áll a Blk. 470. §-áva] a 46o. §. első bekezdésének második esete, midőn a közhivatalnok kötelesség megszegése végett követel, vagy fogad el ajándékot vagy jutalmat. E két §. a bevégzett megvesztegetés (Btk. 467. §.) előkészületi cselekményét helyezi büntetési szankció alá; s pedig törvénytechnikailag helytelenül külön büntető tényálladékot állapít meg a törvény a passzív megvesztegetésnél (465. §.) s az aktív megvesztegetésnél (470. §.) az előkészületre. A Blk. 470. §-ában meghatározott vétség jogi természetének kiemelése után önként következik, hogy ha a megvesztegetés tovább fejlődik s a kísérlet, vagy bevégzés fokára emelkedik, a Btk.nek a nem sikerült felbujtásról, illetőleg az előkészületi cselekmény büntetési szankció alá helyezéséről szóló 470. §. ép úgy nem" alkalmazható, mint a Blk. 465. §. első bekezdésének második esele. A védő e pontnál ugyan azzal érvelt, hogy ha a Btk. rendszere az aktív megvesztegelőre a passzív megvesztegetés elkövetése esetén a bűnrészesség szabályait akarta volna alkalmazni, a Btk. 470. §-ába szükségképen fel kellett volna vennie a törvény különös részébe több helyütt felvett azt a megszorító kijelentést, hogy ccamennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik». A védő szerint e megszorítás a 470. §-ból hiányzik, következéskép a nem közhivatalnok extraneus mindig a Btk. 470. §-a alapján büntetendő, tekintet nélkül arra, hogy a közhivatalnok az ajándékért, vagy jutalomért kötelességét megszegte-e vagy nem. A törvény rendszerét szem előtt lartva a Kúria ellenkezőleg úgy lálja, hogy a védő által említelt megszorítás hiánya épen azl bizonyítja, hogy a törvény logikája szerint az előkészületi cselekmény köréből kilépő aktív megvesztegetésre a bűnrészesség szabályait kell alkalmazni. Ugyanis, ahol a Blk. az előkészületi cselekményt akár magában, akár szövetséggel kapcsolattal büntetés alá helyezi, sehol sem említi föl, hogy ^amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem esik a cselekmény)); s pedig azért, mert ha a cselekmény már több az előkészületnél, önként értetődik, hogy a Btk. 65. és 66. §-ai szerint a kísérlet szabályait kell alkalmazni; bevégzés esetén pedig a Blk. különös részében meghatározott büntetések az irányadók. De a védő állal felállított prsemissából nemcsak ezért, hanem főképen abból az okból következik az általa levont konklúziónak épen ellenkezője, mert a törvény ahol felveszi azt a megszorítást, hogy «amennyiben súlyosabb beszámítás alá nem