Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvénytár. a ruhája alá rejtette. Mikor pedig az előhívott rendőr megjelent, az így már elrejtett ingókat ruhájának megrázásával a földre hullajtotta. E ténykedésével a \ádloll az elvétel jogi fogalmát kimerí­tette, mert az ingókat a sértett birtokából kimozdítva a saját bir­lalalába helyezte. Ezt az állapotot ugyan a vádlóit a rendőr jöt­tére külön cselekménnyel utóbb megszüntette, de ez a lopásnak előbb már megvalósított befejezettségen éppen úgy nem változtat, mint ahogy közömbös az a körülmén} is. hogv az elvétel fogal­mának megvalósítása dacára tíz ingók elvitele nem sikertilt. B. Róza és W. Gizella vádlottak cselekményének a minősí­tése is helyes, mert a Kúria is abban a jogi meggyőződésben van, hogy a három vádlott az ingók elvételének elkövetési cse­lekményét együtt és közösen valósította meg. A társtettességnek ugyanis a Kúria felfogása szerint két kel­léke \an : az egyik a közös szándék, amely a társtettesek azon egybehangzó elhatározásán alapszik, hogy az elkövetendő bűn­cselekményt mindegyikük saját cselekménye gvanánt akarja. A másik kellék pedig az. hogy a büntetendő tényálladék alkotó elemeinek létrehozásán a társak mindegyike fáradozik. Az adott esetben a lopás tényálladékának realizálásáról volt szó. A valónak vett tényállás szerint a vádlottak erre akként vál­lalkoztak, hogy az egyikök vásárlást színlelt, s lekötötte a keres­kedősegéd figyelmét, a másik árúmegtekintés ürügyével úgy helyezkedett el, hogy a harmadik társukat elfedje, aki azalatt a sértett ingóit a ruhája alá rejtette. E pontosan elhatározott tevékenységi kör jele az előző pon­tos megbeszélésnek és szereposztásnak, amelynek célja volt az elvétel elkövetési cselekményének egymásba kapcsolódó együttes tevékenységgel való kivitele, ami sikerült is. A társtettesség előbb említett alanyi és tárgyi kelléke tehát megvan, mert a való tények szerint a lopás elkö\ élését minden xádlott egyénileg is akarta, elhatározta, s mert az elvétel fogal­mát egymással szervesen összefüggő s egységbe oh adó részte­vékenységükkel úgy valósították meg, hogy az az adott esetben valóban mint az együttes cselekvés összhatása, a hármas cse­lekvő erő eredője jött létre. Az a körülmény, hogy az ingókat egyedül R. Angéla dugta . a ruhája alá. \agyis vette el a sértett birtokából, nem teszi őt egyedüli tettessé, társait pedig bűnsegédekké^ mert a kifejtettek­ből kétségtelen, hogy az adott esetben az elkövetési cselekedet egyes rá eső részeit minden vádlott maga vállalta, akarta s maga is hajtotta végre, s az elkövetés (az elvétel) csak úgy és azért

Next

/
Thumbnails
Contents