Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

30 Büntetőjogi Döntvénytár sikertilt, mert a társak együttes tevékenysége a megbeszélés szerint tervszerűen összevágott; míg ellenben R. Angéla cselekménye önmagában véve az elvélelt az adott esetben nem valósíthatta volna meg. A büntetés kiszabásánál az alsóbíróságok a Btk. 92. §-át az általuk helyesen felismert enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelése mellett helyesen mellőzték, mert a vádlottak büntetésének a rendkívüli enyhítés kedvezménye mellett való kiszabására törvényes alap nincs. Az alaptalan semmiségi panaszokat mindezeknél fogva a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében el kellett utasítani. * * = Társtettesség lopásnál: BDtár II. 85., 210., 264.] 14. Felmentés a Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztásnak tekintendő bűncselekmény vádja alól jogsértő szándék hiánya okából, mikor a vádlott a nála lefoglalt állatokat — azért mert ezek leromlottak és elhullás veszélyének voltak kitéve — eladta és a vételárat a végrehajtatónak átszolgáltatta. (Kúria 1918 dec. 10. B I. 5299/1918. sz.) A Kúria: A vádlott és védőjének semmisségi panasza folytán az ítélőtábla ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában foglalt anyagi semmisségi okból a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében megsemmisíti, a vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 3'26. §-ának 1. pontja alapján felmenti és a felmerült költséget a kincslár terhére rója. Ennek következtében a főállamügyész semmisségi panaszának felülvizsgálatát mellőzi. Indokok: Az ítélőiábla a következő, ehelyütt kötelezően irányadó tényállást fogadia el valónak: R. vádiolt és társai ellen összesen 27,315 K 87 f adó- és illetéktartozás kielégítése céljából 1913 július 6-án és 1913 szeptember 7-én végrehajtás vezelleielt, amely kél alkalommal le- és felüll'oglallatott 28,150 K és 2120 K értékű ingó, ezek között 4 ló és 12 ökör. Az 1915 június 9-én megtartott árverés alkalmával a lefoglalt 4 ló és 12 ökör hiányzott.