Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)
Büntetőjogi Döntvénytár. mérvű hasfalsérvet kapott, mely műtét nélkül őt állandó életveszéllyel fenyegeti. Minthogy pedig kötelező jogszabály hiányában a sértett büntetendő cselekmény által okozott testi sértés avagy egyéb egészségháborítás esetében nem tartozik magát műtétnek alá vetni, a bűncselekmény minősítésé szempontjából tehát teljesen közömbös, hogy a kellő időben végrehajtott műtét esetében a gyógytartam rövidebb s illetve a bűncselekmény által okozott eredmény enyhébb lett \olna, hanem a tettes cselekményével okozati összefüggésben levő tényleges eredmény éri tartozik felelősséggel s minthogy a szóban forgó állandó sérvet, moly a sértett munkaképességét 70%-kai csökkentette és őt állandó életveszélynek teszi ki, a vádlott vádbeli lettével oki kapcsolatban van: ennélfogva a Kúria is ügy találta, hogy ez a sérülés nemcsak hosszú időre terjedő betegséget okozott a sérletlnek, hanem őt nvomorékká is tette. A lilk. 303. §-ának 1, léteiére alapítóit minősítés tehát (örvényes. Törvényes továbbá a lUk. 92. §-ának mellőzése is. Mert igaz ugyan, hogy az alsófokú bíróságok állal felhozott és e helyütt is kellően méltányolt enyhítő okokon felül további enyhítő körülményként kellett mérlegelni még azt is, hogy a vádlott töredelmes megbánással ismerte be teltét, ámde ezen enyhítő okokat viszont jelenlékenyen ellensúlyozzák a következő súlyosító okok : nevezetesen az a tény, hogy a vádlott cselekménye a Btk. 303. §-át kétszeresen is kimeríli; továbbá a használ! eszköz és a sérülés helyének életveszélyes volta. Mérlegelve az összes bűnösségi körülményeket a Kúria is úgy találta, hogy a Btk. 9:2. $-a szerinti rendkívüli enyhítés nem indokolt és hosíy a vádlottra kiszabott büntetés annak bűnössége súlyával a kellő arányban van. Ez okból a semmisségi panaszokat, mini alaptalanokat a Bp. 36. ^-a értelmében el kellelt utasítani. = Táblái ítéletet ki előtt kell kihirdetni ? BDlár XI. 189. 12. /. Rágalmazás vádja esetében az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből vont következtetés útján a Kúria állapítja meg, vájjon a vád-