Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. E határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: A vádlottakat védjegybitorlás címén A. C. Coussis et Co. máltai angol cég a budapesti büntető járásbíróságnál azért jelentette fel, mert a vádlottak olyan szivarkahtivelyeket hozlak for­galomba, amelyeken a feljelentő angol cég védjegye jogosulatla­nul van használva. Bírói megállapítást nyert az a- tény, hogy a sértett cég véd­jegye a vádlottaktól lefoglalt árún nincs hamisítva, s nincs is feltüntetve, ellenben a vádlottak a sértett cég nevét jogtalanul használták az általuk előállított szivarkahüvelyeken. E tényállás alapján a budapesti büntető járásbíróság és a budapesti büntetőtörvényszék mint fellebbezési bíróság a rendel­kező részben megjelölt ítéleleiben a vádlottakat a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentette azért, mert az 1895: XLI. le. 8. §-ában foglalt védjegybitorlás kihágásának tényálladéka hiányzik ; az ugyanezen törvény 9. $-ában körülírt és a cég nevének jo­gosulatlan használata által elkövetett kihágás pedig jogilag nem jött létre, mivel a sértett cég külföldi, a kihágást megállapító 9. §. pedig kifejezetten csak a belföldi kereskedőt, iparost, termelőt ' védi a cég nevének bitorlása ellen. Az e törvényhelyen biztosí­tott jogi oltalom pedig a külföldi cégekre ki nem terjeszthető az 1890:11. tc. 10. Hnak és az 1913: VIII. tc. 2. cikkének ren­delkezéseire való figyelemmel sem, mert az 1895: XLI. tc. ké­sőbbi keletű, mint az 1890:11. tc. és az 1883. évi nemzetközi szerződést becikkelyező 1913: VIII. tcikk. Ez utóbbiak tágabb rendelkezése tehát az eljárt bíróságok szerint az 1895: XLI. tc. 9. §-ának megszorító rendelkezéseit nem hatálytalaníthatja. A legfőbb államügyész ezt az indokolást jogilag tévesnek s a reá alapított felmentést törvénysértőnek találja és ezért a Bp. 441. §-a értelmében a jogegység érdekében perorvoslattal él. A perorvoslat alapos. Elsősorban a törvények időbeli hatályossága szempontjából téves az eljárt bíróságoknak az a felfogása, hogy mert az 1913. évi VIII. tc. alapjául szolgált nemzetközi megállapodás még 1883. évből való, ennélfogva maga az 1913: VIII. tc. is régibb kelelű­nek veendő, mint az 1895: XLI. tc, amelynek megszorító ren­delkezésű 9. $-át tehát az előbbi tcikknek 2. cikke ki nem ter­jesztheti. Közjogi szabály ugyanis, hogy a meghozott, szentesített és kihirdetett törvény rendszerint maga rendelkezik életbeléptetése tekintetében s a törvényben kifejezett állami akarat hatályos ér­vényesülése az életbelépéskor kezdődik. Az 1913: VIII. tc. pedig 1913 május 1. napján lépeti életbe, s így a benne — s nevezetesen a 2. cikkében kifejezett állami

Next

/
Thumbnails
Contents