Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Külföldi kereskedő, iparos vagy termelő neve, cége, címere, üzleti elnevezése a jogosulatlan használattal szemben épen oly oltalomban részesül, mint a belföldié, feltéve, hogy a magyar állam a külföldi honos államával erre vonatkozólag szerződési vagy viszonossági viszonyban áll. Minthogy mind a magyar állam, mind Nagybritania tagja az ipari tulajdon védelmére alakult Uniónak — amely az 1913: VIII. tcikkbe van iktatva —, az angol alattvaló a kereskedelmi névre nézve ugyanazokat az előnyöket élvezi, amelyeket az idevonatkozó törvények magyar honosnak biztosítanak. (Kúria JEH 1918 tlec. 17. B I. 6159/1918. sz.) A Kúria: A védjegybitorlás kihágásával vádolt V. bűnügyében a legfőbb államügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán megállapítja, hogy a budapesti büntető járásbíróság 1917 június 16-án B. V. 12,700/16/1917. szám' alatt kelt ítéletével, továbbá a budapesti büntetőtörvényszék 1917 aug. 30-án B. V. 980 19 1917. sz. a kelt ítéletével megsértette a törvényt azáltal, hogy az 1890:11. te. 32. §-a, az 1913: VIII. tc. ±. cikke és az 1913: XII. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezések ellenére a vádlottat a vád alól azért mentette föl, mert az 1895 : XLI. tc. 9. §-a csak a belföldi kereskedőt védi a cég nevének jogta-lan felhasználásával szemben, ellenben a külföldi cégek ily oltalomban nem részesíthetők. Ezért a Kúria a fentebb megjelölt ítéleteket a Bp. 442. §-a alapján megsemmisíti és kimondja, hogy a külföldi kereskedő, iparos vagy termelő neve, cége, címere, üzleti elnevezése az indokolásban kifejtettek értelmében a jogosulatlan használattal szemben épen oly oltalomban részesül, mint a belföldié, feltéve, hogy a magyar állam a külföldi honos államával erre vonatkozólag szerződési vagy viszonossági viszonyban áll. Büntetőjogi Döntvénytár. XIII. 1