Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Tartalommutató. XIII terjesztés folytán dönt más esküdtbíróság kiküldése tárgyában, csupán a Bp. 29. § ában felsorolt okokból küldhet ki más bíró­ságot; ehhez képest ily alkalommal nem teheti vizsgálat tár­gyává azt, vájjon a történelmi valóság megállapításánál nem tévedtek-e az esküdtek. Mikor azonban a Kúria az esküdtbíró­ság ítéletének meghozatala után a semmisségi panaszok felől dönt, a Bpn. 35. §-ának második bekezdése alapján hivatal­ból vizsgálja felül az esküdtek és az eljárt bíróság határoza­tát mind a történelmi, mind a jogi igazság szempontjából és ily esetben más esküdtbíróságot nem csupán a Bp. 29. §-ában felsorolt okokból, de egyéb célszerűségi okokból is^ kiküldhet™ 77 42. III. A Kúria felülvizsgálja annak a megállapításnak a helyes­ségét, vájjon a vádlott terhére megállapított bűncselekmény összefüggésben áll-e a vádlott munkakerülő életmódjával í)9 441. §. 41. A jogegységi perorvoslat tárgyául szolgáló törvénysértés meg­állapítása abban különbözik a rendes perorvoslat folytán való bírói jogi döntéstől, hogy az utóbbinak a konkrét esetnek konkrét jogi értekelése történik meg, az előbbinél ellenben a törvény helyes értelmének megállapításával egy általános elv mondatik ki, amely aztán minden esetre nézve áll és irány­adó ; a jogegységi döntés azonban az elvi irányítás főcélzata mellett a konkrét igazságot sem hanyagolhatja el, ha a meg­támadott határozat a vádlottnak sérelmére szolgált. Nincs helye jogegységi perorvoslatnak, ha a bíróság nem a törvényt sértette meg helytelen értelmezéssel vagy más módon, hanem a tényállást mérlegelte olyannak, amely a félre nem' értett és meg nem sértett jogszabály törvényes tartalmát ki nem meríti 97 XXI. FEJEZET. Ujiaíelvétel. 444. §. 26. A felhatalmazás az elévülési határidőn belül bármikor meg­adható. Nincs oly jogszabály, amely szerint a felhatalmazás csupán a vádirat benyújtásáig adható meg. Ha a vádiratot a vádtanács törvényszerű felhatalmazás hiánya okából elutasí­totta, az eljárást a pótlólag beszerzett törvényszerű felhatal­mazás alapján az elévülési időn belül, újrafelvétel nélkül foly­tatni lehet .„ .„ ~_ _ _ — 56 454. §. 44. Oly esetben, mikor az újrafelvételi eljárásban egyetlen egy oly új tény sem állapíttatott meg, mely akár önmagában, akár az alapítélet ténymegállapításával kapcsolatosan a történelmi igaz­ság szempontjából nóvumnak volna tekinthető : az anyagi tör­vény téves alkalmazása címén bejelentett semmisségi panasz — mint amely vagy a bizonyítást támadja meg, vagy azt célozza, bogy az alapperben jogerősen megállapított tényállás minden ténybeli nóvum nélkül újra anyagjogi felülvizsgálat alá vétes­sék — a törvény kizárja „„ .._ „_ „ „ ~_ 103

Next

/
Thumbnails
Contents